TI VAGYTOK A VILÁG VILÁGOSSÁGA

I. A világosságról

1. Mi az, amit világosságnak nevezünk a mindennapi életünkben, illetve a Bibliában?

• Fizikai értelemben a látás képességét lehetővé tevő fényt nevezzük világosságnak.
• Szellemi értelemben az összefüggések meglátásának képességét, és az azt elősegítő körülményt nevezzük világosságnak.
• Ilyen értelemben mondjuk “világos”-nak azt a beszédet vagy magyarázatot, amit könnyen át tudunk tekinteni és meg tudunk érteni.
• Lelki értelemben viszont Isten személye jelenti ezt a világosságot számunkra (Jn 8:12, Jel 21:5, 1 Jn 1:5/b).
• Szimbolikus értelemben pedig az élet kifejezője, hiszen csak ott van élet, ahol világosság is van (Jn 1:4).
• Ezért megszületni annyit jelent, hogy meglátni a napvilágot (Jób 3:16/b).

2. Honnan származik a világosság, és mi a jelentősége?

• A Teremtő Isten első cselekedete az volt, hogy világosságot teremtett a Föld felszínén (1 Móz 1:3).
• Mivel Isten maga a világosság, ezért minden világosságnak is Ő a forrása.
• Istennel a világosság fogalmát kapcsolja össze legtöbbször a Biblia (1 Tim 6:16, Zsolt 104:2).
• Amikor tehát világosságban van valaki a Biblia szerinti értelemben, akkor az Istennel való közösségben van.
• Mert ezt az embert Isten kihívta “a sötétségből az Ő csodálatos világosságára” (1 Pét 2:9).
• A sötétségben lévő ember pedig Istentől elszakadva él, a Belőle áradó világosságon kívül.
• Eredendően minden ember ebbe a sötétségbe születik bele, de amikor Isten ki akarja hívni onnan, akkor önként is a sötétségben maradást lehet választani.
• A világosságnak teljesen más a természete és a rendeltetése, mint a sötétnek.
• A sötét betakarni, elfedni és elrejteni akar mindent.
• A világosság viszont felfedni akar és láthatóvá tenni mindent.

3. Milyen az emberek viszonyulása a világossághoz?

• Amíg előnyük származik belőle, addig élvezik és örülnek neki, azon túl azonban “inkább szeretik a sötétséget, mint a világosságot” (Jn 3:19).
• “Mert mindenki, aki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek” (Jn 3:20).
• “Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek” (Jn 3:21).
• Mivel a világosságnak önmagában is ébresztő hatása van, ezért ilyen vonatkozásban is megoszlik az emberek reakciója.
• Akik tovább is aludni szeretnének, azok igyekeznek kizárni a világosságot a közvetlen környezetükből.

II. A világ világossága

1. Mit jelent Jézusnak az a kijelentése, hogy “ti vagytok a világ világossága”?

• Az emberek eredendően Istentől elszakadva élnek, tehát a világosságon kívül, azaz sötétségben, ezért “sötétség borítja a Földet, és éjszaka a népeket” (Ésa 60:2).
• Jézusnak ez a kijelentése arra utal, hogy a tanítványaira egy világszéles missziót bízott.
• “A népeknek is világosságul adtalak, hogy üdvöm a Föld végéig terjedjen”(Ésa 49:6/b).
• “Amint a Nap megkezdi útját, hogy az éjszaka árnyait tovaűzze, a világot új életre ébressze, hasonlóképpen kell Krisztus követőinek is küldetésüket teljesíteniük: mennyei világosságot kell árasztaniuk mindazokra, akik a tévedések és bűnök homályában élnek” (GHB 42,1).
• A világosság nem tesz különbséget ember és ember között, csak természetesen jelen van mindenhol, megvilágosítva mindent.

2. Hogyan és milyen módon lehetünk a világ világosságaivá?

• Mivel a világ világossága elsősorban Jézus, ezért nekünk önmagunkban nincsen világosságunk.
• “Krisztus nélkül olyanok vagyunk, mint a meg nem gyújtott gyertya, mint a Nap nélküli Hold: egyetlen fénysugarunk sincs a világ számára” (GHB 44,2.).
• “Ha azonban az igazság Napja felé fordulunk és Krisztussal összeköttetésben élünk, akkor egész lelkünk megvilágosodik isteni jelenlétének fényétől” (GHB 44,2).
• Nekünk nemcsak világosságban kell járnunk, hanem világossággá kell lennünk mások számára.
• A sötétségben lévők számára kell fényt biztosítanunk a tisztán látásuk érdekében
• “Ez a fény töltötte be a tanítványokat, s ezért válhattak a világosság hordozóivá. Krisztusnak lelkükben lakozó élete, jellemükben megnyilatkozó szeretete tette őket a világ világosságává” (GHB 44,1).
• “Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket” (Mt 5:16).
• “Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei, az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok a világon” (Fil 2:15).
• “Ha az emberi természet az istenivel egyesül, ez nem maradhat hatástalan. Krisztus minden egyes tanítványa a Mennynek eszköze, hogy az embereknek Istent kinyilatkoztassa” (GHB 44,3).
• Az emberinek az istenivel egyesülni kell ahhoz, hogy a világ világosságaivá lehessünk.

3. Ha Jézussal élő közösségben élünk, el tudjuk-e rejteni magunkban a Belőle áradó fény visszatükröződését?

• Ha Jézus Krisztus a szívünkben él, akkor lehetetlen elrejtenünk jelenlétének kisugárzó fényét, bár ezt senki sem tudatosan teszi.
• Ha ég a hitünk lámpása, akkor azt nem tudjuk elrejteni, a Jézusba vetett hitünkről beszélni fogunk az embereknek (Róm 10:8).
• “Erről beszélj, ezért imádkozz, erről énekelj, hirdesd dicsőségének üzenetét” (GHB 48,2).
• “A golgotai kereszt álljon fenséges fényében minden ember előtt” (GHB 48,1).
• Ha viszont nem árasztunk világosságot magunk körül, annak csak egyetlen oka lehet, nem vagyunk összeköttetésben a világosság forrásával, Jézussal.
• “Krisztusnak kell élnie benned, akkor majd te is a világosságban jársz, amint Ő a világosságban van. Akkor ez majd tündöklő nyomot hagy a Menny felé, hogy mások előtt megvilágosítsa az utat” (Test 3. 464,2).

4. Amikor a világ világossága vagyunk, akkor ez már a hívő élet célba érkezését jelenti, vagy még ekkor is szükség van továbbhaladásra?

• Az apostolok úgy beszélnek erről az állapotról, hogy ez egy állandóan továbbhaladó körülményt jelent, ahol nincs megállás, mert ahol élet van, ott mozgás van (Róm 8:14, 1 Jn 1:7).
• “Mert az igazak ösvénye olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig” (Péld 4:18).

III. A világosság jelentősége a végidőben

1. A végidőhöz közeledve van-e megkülönböztetett jelentősége annak, hogy a világ világosságaivá kell lennünk?

• Ésaiás próféta előremutató jövendölése szerint “A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot.... fény ragyog fel felettük” (Ésa 9:2).
• A benned meggyújtott isteni fény milyen erővel világít körülötted?
• Csak pislákol a fényed vagy ragyog, hogy mindent bevilágítson a környezetedben?
• János apostol pedig már beteljesedve látta azt, hogy Isten dicsőségének fénye az egész Földet beragyogta (Jel 18:1).

2. Milyen eszközök által világíthatunk a környezetünkben élő emberek számára?

• Mindenek előtt a megszentelt életünk jócselekedetei tudnak úgy világítani, hogy az emberek felfigyeljenek rá.
• Ha Isten Lelkének munkájaként végre Isten dicsőségének fénye feltámad rajtunk, és kisugárzik belőlünk.
• Isten Igéjének lámpása által kell az Istenhez visszavezető utat megvilágítani az emberek előtt (Zsolt 119:105, 2 Pét 1:19).

3. Mi által akar Jézus olyan világosságot gyújtani bennünk és közöttünk, hogy annak fénye az egész világot képes legyen beragyogni?

• Ha Jézus Krisztus kerül az életünk és a gondolkodásunk középpontjába (Ef 5:14).
• Ha végre nappal virrad és az igazi hajnalcsillag feltámad a szívünkben (2 Pét 1:19).
• A Jelenések könyvében Jézus azonosítja magát ezzel a hajnalcsillaggal (Jel 22:16).
• Ezt a körülményt a hit általi megigazulás evangéliumának megismerése és tapasztalati élménye tudja eredményezni bennünk.

forrás:

http://igemorzsa.hu/bibliakor-jegyzet/jezus_hegyib/10_tema.html

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat