LÉLEK-BARÁT

AZ EMBER NEM FOGHATJA FEL ISTEN DOLGAIT

Elgondolkodtató, felismertető bölcs gondolatok Salamon életének felismeréseiről ...

A jót cselekedjétek, Isten ajándékaival tanuljatok meg az élet örömeivel helyesen élni ... és legyetek tisztában azzal, hogy Isten cselekvése tökéletes, terveit véghez viszi, s ennek vannak ismétlődő szakaszai.

"Tudom, hogy valamit Isten cselekszik, az lesz örökké, ahhoz nincs mit adni, és abból nincs mit elvenni. Az Isten ellen lázadó, vele szemben álló ember legfeljebb annyit tud elérni, hogy önmagát kizárja az üdvösségből, de nem tudja megakadályozni az Úr tervének célhoz jutását. Az Úr eljárásait emberi módszerekkel és eszmékkel kipótolni, vagy helyettesíteni nem lehet, nincs rá szükség. A hívő része az elfogadás, ami nem érdem, és nem hozzáadás az Úr munkájához, Isten megment, megigazít, ennek következménye az igazság megélése, a "törvény betöltése", a szeretetben való járás.

Igen, kell az ember akarata, odaszánása, komoly igyekezete, de vajon ez hozzáadás lenne az Úr munkájához? Nem semmiképpen nem, hiszen "Isten az, aki munkálja bennetek, mind az akarást mind a munkálást jókedvéből." Benne volt az akaratom? Igen. Véghez akartam vinni? Igen. Ki munkálta ki ezt bennem? az Úr. Kié tehát a dicsőség? Kizárólag Istené. Adtam hozzá valamit? Nem, csak elfogadtam az Úr munkáját, együtt mozdultam az Ő Lelkével, amit nem tudtam volna megtenni, ha Ő nincs velem a Lelke nem támogat.

Valamit Isten cselekszik, az lesz örökké, ahhoz nincs mit adni és abból nincs mit elvenni, és az Isten ezt a végre míveli, hogy az ő orcáját rettegjék”, Neki adjanak minden dicsőséget, felismerjék és elismerjék az Ő hatalmas voltát és bölcsességét, s ezáltal az „Istenfélelmére”, a csodálattal és hálával való igaz imádás lelki alapállapotára eljussanak.

Az emberi természet nem változik, a bűneset óta ugyanazok a jellegzetességek bukkannak fel az egyének és a nemzetek életében is, Isten eljárása sem változik, a megismétlődő helyzetekben „visszahozza azt, ami elmúlt”. Ok és okozat, döntés és következmény fennáll, és ismétlődő helyzeteket teremt. Akkor kezdődik majd valami gyökeresen új, amikor Krisztus újra eljön az ég felhőiben.

E világban minden hiábavaló !

E világ igazságtalan, az emberek hamisak.

Az embereket Isten megítéli (kiválogatja).

Az ember az oktalan állathoz hasonló, a halál véget vet minden cselekedetnek.

A világ olyan, amilyenné mi emberek tesszük. Mi engedtük be a világba a bűnt, és mi ápolgatjuk és sokszorozzuk meg a rosszat. A Biblia alapvetésként közli, hogy az emberi természet jellemzője a bűn, és magunkban nem is vagyunk másra képesek, ugyanakkor újra és újra felbukkanó téma az Isten ítélete. Így tehát nyilvánvaló, hogy felelősek vagyunk a tetteinkért, különben Isten nem ítélhetne meg minket.„Az igazat és a hamisat megítéli az Isten” (3,17), „kiválogatja” (3,18) a jókat a gonoszok közül, de majd csak a végső ítéletben. Ad időt „minden akaratnak”, lehetőséget a sorsok, eszmék kibontakozására. Isten soha nem töri meg az ember szabad döntését, megengedi a rosszlétezését is a világtörténelem lezárásáig. Addig is amíg ez eljön, „hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson”

(2 Pét. 3.9)

Olvasd el:

http://www.szaboferenc.hu/konyveim/pred.pdf

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat