Szeretettel köszöntelek a keresztény FELEKEZETMENTES tanítási blogomon! Gyújtsünk együtt mennyei kincseket, mert azt mondja az Úr, "aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az tékozol. (Lk 11,23.)
1. Mi az, amit szinte a világunk legnagyobb problémájaként él meg az emberiség?
A Biztonság és a bizalom hiánya az emberek között egyéni, társadalmi és nemzetközi szinten, és bizonytalanság a természeti katasztrófák miatt.
“Az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik e föld kerekségére következnek.....” Lk. 21,26.
Politikai és társadalmi szinten a biztonságot követelik az emberek, mások ígérik és esküsznek rá, hogy meg fogják valósítani, mégsem tudja senki sem garantálni.
A biztonság olyannak tűnik, mint az árnyék, amit lehetetlen megfogni és rögzíteni.
2. Gondolkoztál már azon, hogy mi történne akkor, ha a jelenleg érvényes természeti törvények hirtelen megszünnének működni?
Ha a Föld mágneses ereje, még hacsak rövid időre is elveszítené hatását, a következő pillanatban felemelkednénk, és nem tudnánk megmaradni a földön.
Ha viszont a nehézségi erő hirtelen a kétszeresére nőne, akkor a lábaink összeroskadnának, mert nem tudnák hordozni a saját súlyunkat.
Az értelmünk tehát azt súgja, hogy a bennünket körülvevő hatalmas világmindenséget irányító törvényeknek a változhatatlanságától függ az életük, ez a változhatatlanság garantálja a biztonságunkat.
“A teremtés összhangja attól függ, hogy az összes lények és dolgok, az élettel bírók és az élettelenek, a Teremtő törvényével tökéletesen egyezzenek. Isten törvényeket hozott, melyek nemcsak az összes élőlényeket, hanem a természet tüneményeit is uralják. A világegyetemben mindent változhatatlan törvényeknek vetnek alá, melyek nem mellőzhetők.” (P.P. 32-33.)
3. Mit gondolsz, miért nem változnak és alakulnak az Isten által adott törvények?
A változás legkisebb mértékű megnyilatkozása annak a jele, hogy valami nem tökéletes rajta vagy benne, ezért egy javító szándékú változtatásra van szükség.
A Biblia Istenről azt mondja, hogy tökéletes, ezért Ő nem változik, a változásnak még az árnyéka sem merül fel Vele kapcsolatban. Jób. 11,7. Mt. 5,48. - Mal. 3,6. Zsid. 13,8. Jak. 1,17.
Az Isten által adott törvények éppoly tökéletesek, mint azoknak szerzője, maga az Isten. Zsolt. 19,8. Jak. 1,25.
Ezért mondta Jézus azt, hogy nem azért jött, hogy a törvényt eltörölje vagy megváltoztassa, hanem azért, hogy betöltse azt, mert a legkisebb változtatással elveszítené tökéletességét a törvény. Mt. 5,18.
4. Az ember számára is adott Isten ilyen változhatatlan törvényeket?
Az emberi szervezet működését is az Isten által adott törvények irányítják, amiknek egészséges működése érdekében nekünk is összhangban kell cselekednünk ezekkel a törvényekkel.
Mindenki tudja, hogy milyen káros következményekkel jár az alkohol fogyasztása, a túlhajszolt életmód, amik gyakran drasztikus következményeket eredményeznek.
Az erkölcsi törvények figyelmen kívül hagyását általában akkor szokták érzékelni az emberek, amikor ők a szenvedő alanyai a törvénytelenségnek.
A természeti és az erkölcsi törvények figyelmen kívül hagyása tehát előbb vagy utóbb mindig zűrzavarhoz és szerencsétlenséghez vezet.
Ezért van szükség az emberek személyes és közösségi életében egy biztos törvényre, amely védelmet nyújt mindenki számára.
1. Milyen törvényt adott Isten a társas kapcsolataink biztonsága érdekében?
A történelem folyamán Isten újra és újra szövetségre lépett azokkal, akik készek voltak a megváltás evangéliumát elfogadni, és a szövetség feltételei szerint élni. II. Móz. 19,5.
A szövetség feltételeként viszont minden időben az örök erkölcsi törvényt, a Tízparancsolat adta Isten az embernek, ami két irányba is szabályozza életünket, és teremt biztonságot számunkra. II. Móz. 20,1-17.
Az első négy parancsolat az Istennel való szeretet közösségünket akarja biztosítani.
A többi hat parancsolat pedig az embertársaink iránti szeretetünket segíti kibontakozni bennünk.
2. Mikor adta Isten a Tízparancsolatot az emberek számára?
Sokan gondolják azt, hogy Isten csak a zsidók számára adta a Tízparancsolatotakkor, amikor Mózesnek átadta azt a Hóreben kőtáblákra írva, pedig ezt a törvényt Isten nem a zsidóknak adta, hanem az embernek, már az Édenben Ádámtól kezdve.
Már Káin történeténél találkozunk a törvényre való hivatkozással, még ha közvetett módon történik is ez a hivatkozás, Isten ugyanis azt mondta Kainnak: “a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása, de te uralkodjál rajta”.I. Móz. 4,7.
Bűnről ugyanis nem lehet beszélni, ha nincs törvény, mert “valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; mert a bűn a törvénytelenség”.
I. Ján. 3,4.
“Ahol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen”. Róm. 4,15.
Ádámnak és közvetlen utódainak még a szívében, vagyis a lelkiismeretében élt a törvénynek ismerete, ezért nem volt szükség arra, hogy az le legyen írva.
Később pedig az Isten-fiainak vonalán apáról fiúra szájhagyomány útján maradt fenn az Isten által adott erkölcsi törvénynek az ismerete.
Ábrahám is még az atyáitól kapott tanítások alapján ismerte ezeket a törvényeket, és így tudott házanépével együtt ragaszkodni Isten törvényéhez. I. Móz. 18,19. 26,5.
3. Később, Mózes idejében miért adta Isten kőtáblára írva a szövetségkötés alapját képező törvényt?
Azért írta le az emberek számára, mert nem bízhatta szent előírásait olyan emberek emlékezetére, akik hajlandóak voltak arról minduntalan elfeledkezni.
A kőtábla pedig annak a szimbóluma, hogy Isten nem ideiglenes és mulandó rendelkezésként akarja adni ezt az embernek, hanem örök és változhatatlan törvényként.
4. Milyen törvényeket adott Isten még a Tízparancsolaton kívül, amiket viszont nem kell örök érvényűnek tekinteni?
A ceremóniális törvényt, amely az áldozati rendtartást és a templomban folyó szolgálatokat szabályozó törvény volt.
A polgári törvényt, ami az államigazgatást és a társadalmi együttélést szabályozta a zsidó nép, mint egy nemzet életében.
Az egészségügyi törvényt, amely az életmód minden területén isteni eligazítást adott számukra: öltözködés, táplálkozás, tisztálkodás, stb.
Ezek a törvények azonban Jézus halálával részben vagy teljesen érvényüket veszítették.
Az egyik törvény azért, mert azt csak a zsidó nép számára adta Isten, mint választott népének, akiknek egy minta államot kellett volna felállítaniuk a népek között.
A másik törvény pedig azért, mert az általa szabályozott események szimbolikus jelentése a beteljesedéssel megszűnt
5. Mi által tett különbséget Isten az általa adott törvények között?
Amíg a Tízparancsolatot maga Isten írta le egy kőtáblára még másodszor is, addig a többi törvényeket csak elmondta Mózesnek, és Mózesnek kellett azt leírni egy könyvbe. II. Móz. 31,18/b. 32,16. -- II. Móz. 34,11/a. 27. V. Móz. 31,24.
Amíg a Tízparancsolatot a szövetségládában tartották és őrizték, addig a Mózes által írott törvényeket csak a láda mellé kellett letenni. V. Móz. 10,5. -- V. Móz. 31,24-26.
Amíg a Tízparancsolat követelménye örök érvényű, addig a Mózes által írott törvények az újszövetségi időben már érvényüket veszítették részben vagy teljesen. Mt. 5,17-18. -- Kol. 2,14-17.
Ha a Tízparancsolat is megváltoztatható vagy eltörölhető lenne, akkor Jézusnak nem kellett volna a kereszten meghalnia helyettünk, a törvényszegéseink miatt.
Isten tehát ily módon akarta hangsúlyossá tenni a Tízparancsolat egyedülállóságát és örökkévaló követelményét.
1. Hogyan ítélte meg Jézus a törvény szerepét és célját az ember életében?
Jézusnak a törvényhez való viszonyulásáról már az ószövetségi prófétai írásokban is találunk utalásokat.
Dávid szerint Jézus küldetésének egyik célja az lesz, hogy a törvény iránti engedelmesség által betöltse Isten akaratát, és így naggyá és dicsőségessé tegye azt az egész világegyetem előtt. Zsolt. 40,8-9. Ésa. 42,21.
Az előbbiekből adódóan követőivel szemben is mindig az erkölcsi törvény iránti engedelmességet állította feltételként. Mt. 19,16-19. Ján. 14,15. 21.
Jézus a saját életéből a törvény iránti engedelmességét állította elénk példaként. Ján. 15,10.
Ebből adódóan a törvény iránti engedelmességünk az Istennel való szeretet közösség feltételévé válik a mi életünkben is, egyfajta fokmérője lesz a valóságos szeretetünknek. I. Ján. 2,3-5. 5,2-3.
2. Hogyan viszonyultak a szövetség törvényéhez Jézus tanítványai, mint akik az újszövetségi Egyház apostolai voltak?
Tanító leveleikben mindig igyekeztek Isten törvényének megtartására buzdítani Krisztus tanítványait. II. Ján. 5-6. vers Róm. 3,28-31.
“A törvény szent, a parancsolat szent, igaz és jó”, mondja Pál apostol. Róm. 7,12.
Az apostolok írásaiban semmi olyan utalást sem találunk, miszerint az újszövetségi időben már nem érvényes a Tízparancsolat és nem kell annak előírásait betartani.
1. A Biblia tanítása szerint milyen szerepe van az erkölcsi törvénynek az Isten előtti megítéltetésünk vonatkozásában?
A Biblia arról beszél, hogy egyszer minden embernek meg kell állnia az Isten ítélete előtt, hogy számot adjon a cselekedeteiről. II. Kor. 5,10. Préd. 12,15-16.
Ebben az ítéletben a Tízparancsolat lesz az a mértékegység, amihez viszonyítva vizsgálja meg Isten minden ember cselekedetét. Jak. 2,12.
Csak azoknak lesz joga belépni az új Jeruzsálem kapuján és az élet fájának gyümölcsét fogyasztani, akik megtartották az Isten parancsolatait. Jel. 22,14.
Akik itt a földi életükben nem tudtak vagy nem akartak Isten törvénye szerint élni, azok Isten országában sem tudnának és akarnának aszerint élni.
2. Amikor Isten megítéli cselekedeteinket a törvény által, akkor milyen jellegű cselekedeteket fog megítélni?
Isten nem csupán az általunk is látható cselekedeteket ítéli meg, hanem az indítékainkat is, vagyis azt, hogy miért tettük azt, amit tettünk.
Jézus több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a szívben lévő állapot a döntő egy ember megítélésénél.
A gazdag ifjú története is ezt tette egyértelművé. Mt. 19,16-22.
A hegyi beszéd tanításában is ezt hangsúlyozta, amikor a paráznaság lényegéről beszélt. Mt. 5,27-28.
Isten ugyanis a bűnt akarja megítélni a cselekedeteinkben, és mivel a bűn gyökere a szívben van, ezért a szív állapota szerint kell megítélnie az embert. Mt. 15,19.
3. A törvény szigorú megtartása által méltókká válhatunk-e az üdvösségre, az Isten országában való örök életre?
A Biblia nagyon határozottan tagadja azt, hogy mi emberek fel tudunk mutatni bármit is, ami Isten ítéletében fel tudna menteni bennünket a korábban elkövetett bűneink következményétől.
“És mi mindnyájan olyanok voltunk mint a tisztátalan, és mint megfertőztetett ruha minden mi igazságunk”. Ésa. 64,5.
“Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.” Eféz. 2,8-9.
4. Milyen célból rendelte el Isten a törvényt részünkre, és nekünk mit kell tenni annak érdekében, hogy ezt a feladatát el tudja elvégezni?
A törvény elsődleges feladata az, hogy mint egy tükör álljon előttünk, megmutatva a bűnt a szívünkben és életünkben. Róm. 7,7.
Mivel azonban a törvény a szív cselekedeteit akarja felfedni, ezért a törvényt úgy kell használnunk, hogy az megfelelő mélységben tudja megmutatni szívünk állapotát. Zsid. 4,12.
Ahhoz, hogy ilyen módon tudjon hatni, nem elég csak alkalomszerűen belenézni a törvény tükrébe, hanem egy rendszeres használatra van szükség. Jak. 1,22-25.
5. Mit szeretne Isten újra megvalósítani eredeti szándéka szerint a törvénnyel kapcsolatban?
Isten azt szeretné, hogy az erkölcsi törvény ne csak egy kívülről ható befolyással érvényesüljön az életünkben, hanem egy belülről ható erőként is, ösztönösen meghatározva indítékainkat és cselekedeteinket.
Ennek érdekében Isten azon fáradozik, hogy Szentlélektől vezetett emberek szívébe újra legyen beírva az Isten törvénye. Zsid. 8,10.
6. Amikor a törvény az Istentől rendelt funkcióját tölti be, akkor mit munkál minden ember esetében?
Pál apostol azt mondja, hogy a törvény Krisztushoz vezérlő mesterünk. Gal. 3,24.
Erre azért van szükség, mert a törvény követelményeinek egyetlen ember sem tud eleget tenni.
Amikor azonban Krisztushoz megyünk, és hitben elfogadjuk Őt személyes Megváltónknak, akkor Ő kész helyet cserélni velünk, hogy mi úgy állhassunk meg az Atya előtt, mintha sohasem vétkeztünk volna a törvény ellen.
“Isten az Ő Fiában felajánlotta nekünk a törvény tökéletes igazságát. Ha szívünket megnyitjuk Krisztus befogadására, akkor bennünk lakozik majd az istenség egész élete és szeretete, mely teljesen átalakít a saját képmására. Ez által nyerhető el a megigazulás és az életszentség, amit a törvény megkövetel.” (G.H.B. 58,2.)
Ugyanakkor a törvény abban is segítséget ad, hogy ki tudjuk fejezni Isten és az emberek iránti szeretetünket a cselekedeteink által. Mt. 22,37-39. Ján. 14,15.
A szeretet ugyanis nem létezik, ha nem jut kifejezésre a cselekedetekben, ha a másik nem tudja azt érzékelni. I. Ján. 3,18.
A törvény tehát nem más, mint a szeretetnek tételekben való összefoglalása.
Aki a szeretetnek ezeket a tételeit megvalósítja életében, abban az emberben valósággal teljessé lett a szeretet. I. Ján. 2,5. Eféz. 3,18-19.
7. Mikor tud Isten törvénye olyan gyönyörűségessé válni előttünk, ahogyan arról Dávid énekel a zsoltárokban? Zsolt. 1,2.
Az Isten törvényéhez való viszonyunkban nagyon fontos szempont, hogy ne a tilalom oldaláról nézzük és lássuk a törvényt.
Meg kell értenünk azt, hogy Isten nem elvenni akar tőlünk, nem eltiltani akar valami jótól bennünket a törvénye által.
Meg kell értenünk, hogy Isten minden esetben adni szeretne részünkre valamit, amivel csak azok rendelkeznek, akik befogadják a szívükbe is a törvényt.
8. Mi a különbség aközött, amikor valaki csupán csak megtartja a törvény követelményeit, és amikor betölteni szeretné a törvényt?
Az egyik esetben csak tilalmakat lát, csak annyit akar tenni, amit a törvény előír számára, amit tesz azt valamilyen érdekből teszi, szívében nem azonosul a törvénnyel.
A másik esetben viszont mivel a szívének érzelmeivel összhangban áll az , amit a törvény előír, ezért örömmel és boldogan cselekszi azt, sőt mi több, azt keresi, hogy mit tehetne még.
Aki betölteni akarja a törvényt, az nemcsak kielégíteni akarja az előírásokat, hanem tartalommal feltölteni, valóságos cselekedetekkel kifejezni a szeretet írott tételeit.