Az a három kereszt…

(The Three Crosses by C.H. Mackintosh)

Lukács 23:39-43.

Először is, tekintsünk a középen álló keresztre, azaz arra, akit azon megfeszítettek – a Názáreti Jézusra! Ez az áldott Személy az egész életét azzal töltötte, hogy a szeretet munkáit cselekedte: betegeket gyógyított, leprásokat tisztított, vakok szemét nyitotta meg, halottakat támasztott fel, éhezőket lakatott jól, és felszárította az özvegy könnyeit. Mindenféle-fajta emberi szükséget betöltött; mindig kész volt arra, hogy az igaz együttérzés könnyeit hullajtsa a szenvedőkkel együtt. Étele és itala Isten akaratának megcselekvése volt, és az, hogy jót tegyen az emberekkel. Szent, szeplőtelen, tökéletesen kedves és irgalmas Férfiú; az emberiség termésének valaha is létezett egyetlen tiszta, be nem szennyezett kévéje; akit „Isten maga igazolt”; aki teljesen megdicsőítette Istent ezen a Földön, és minden útjában tökéletesen kinyilvánította Őt.

Ilyen volt tehát az a Személy, aki a középen álló kínkaróra lett szegezve, és amikor afelől érdeklődünk, mi is helyezte Őt oda, a következő mély igazságok bontakoznak ki szívünkben:

Először is azt ismerhetjük meg ebből – méghozzá úgy, ahogyan azt semmi más nem képes megtanítani nekünk –, milyen is az ember szíve Isten felé. Semmi sem tudta – és tudja – ezt úgy bemutatni, mint a kereszt. Ha egy tökéletes mércét szeretnénk, ami alapján felmérhetjük a világot, az emberi szíveket és a bűnt – akkor a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjére kell tekintenünk.

Nem torpanhatunk meg a kereszt előtt, és nem léphetünk túl ezen, ha tudni akarjuk, milyen is ez a világ, mivelhogy a világ teljes mértékben itt mutatta meg önmagát – igen, a bukott emberiség itt fedte fel igazi mibenlétét. Mikor az ott lévők így kiáltoztak, hogy „Feszítsd meg, feszítsd meg őt!”, akkor e hangok az emberi szív kifejeződései voltak, felfedve – méghozzá úgy, ahogy azt semmi más nem tudja felfedni – annak az Isten szemében való, igazi állapotát.

Amikor az emberiség Isten Fiát megfeszítette, akkor érte el bűnösségének és morális aljasságának teljes mértékét. Amikor inkább egy rablót és gyilkost választottak Krisztus helyett, bebizonyították, hogy inkább a rablást és gyilkosságot részesítik előnyben, semmint a világosságot és szeretetet. A kereszt jól szemlélteti ezt az óriási igazságot; mindez annyira világos, hogy a megkérdőjelezésnek még csak az árnyéka sem vetül reá. Krisztus keresztje az egyetlen mérce, ami tökéletesen megmutatja az emberek, a világ és a bűn igazi állapotát. Ha valóban tudni akarjuk, milyen ez a világ, elegendő, ha visszagondolunk arra, hogy az emberek inkább akartak egy rablót, semmint Krisztust; és hogy két tolvaj között feszítették meg a valaha is élt, egyetlen tökéletes Embert.

Másodszor, e gondolatmenet továbbvezet arra, hogy a keresztre úgy nézzünk, hogy az nem más, mint Isten szívének kifejeződése az emberek felé… A keresztre tekintve láthatjuk az ellenségeskedés és szeretet, a bűn és a kegyelem lenyűgöző találkozását. A Golgotánál az emberiség megmutatta az Isten elleni gyűlölködésének tetőfokát. Isten viszont – és ezért áldott legyen szent Neve örökké! – megmutatta szeretete csúcspontját. A gyűlölet és a szeretet találkozott – és a szeretet bizonyult győztesnek! Isten és a bűn találkozott – és Isten győzött, eltörölte a bűnöket, és most már, a kereszt feltámadási oldalán, az örökkévaló Szent Szellem kihirdeti a Jó Hírt: hogy Jézus Krisztuson, a mi Urunkon keresztül uralkodik a kegyelem az igazságosságon át, az örök életre.

A keresztnél az Úr megvívta a csatát és diadalt aratott, és most már a szuverén isteni kegyelem keze szórja bőkezűen mindenfelé a győzelem zsákmányait.

…Szeretnénk-e tudni, mi Isten szívének, az értünk való szeretetének, és bűn-gyűlöletének a valódi mutatója? Akkor nézzünk a keresztre! Akarjuk-e tudni, mi a valódi mutatója az emberi szívnek; a tényleges állapotának; annak, hogy gyűlöl minden, Istentől származó jó dolgot; és hogy veleszületett módon szereti mindazt, ami velejéig gonosz? Akkor nézzünk a keresztre! Akarjuk-e tudni, milyen is e világ, a bűn és a sátán? Akkor nézzünk a keresztre!       

Kétségtelen tény: nincs Krisztus keresztjéhez hasonló! Jól tesszük, ha sokat elmélkedünk ezen – hiszen ez lesz hálás szívünk fő témája az örök korokon át! Kapjon hát egyre nagyobb teret már most is gondolatainkban! Adja Isten, hogy az Ő Szent Szelleme elvezesse szívünket a kereszt élő mélységeibe, hogy teljesen elmerüljünk azon drága, isteni Személy megismerésében, akit oda szegeztek – és így elválasztódjunk attól a világtól, ami Őt megfeszítette. Adja Isten, hogy szívünk igaz mondása mindig az legyen, hogy „Isten óvjon attól, hogy bármikor is másban legyen dicsekedésem, mint a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjében”! Igen, adja az Úr, hogy ez így legyen, Jézus Krisztus Nevének a dicsőségére!

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat