LÉLEK-BARÁT

A NŐKÉRDÉS

 valójában a férfiak kérdése ! 

Fontos megállapítást hagynánk ki, ha nem mutatnánk rá napjaink legfőbb problémájára, hogy a nőkérdés legkeményebb oka a "férfiak degenerálódása" (elkorcsosodása).

Ahogyan a forradalmakért főként a gyönge és tehetetlen kormányzatok a felelősek, ugyanúgy a gyönge és tehetetlen férfiak a felelősek azért, hogy a nők saját kárukra, kezükbe akarják venni a gyeplőt. Az igazán nagy férfiak mellett a nők nem játszhatnak nyilvánosan szerepet. Annál inkább, az érzelgős utópisták, szentimentális idealisták, nagyszívű és üresfejű emberbarátok, szektaalapítók és vezetők mellett, akik erősen hisznek önmagukban. A feminizmus (női egyenjogúsági mozgalom) egyik fő oka az isteni természeti törvény nem teljesítése, amely szerint a férfiasszonynak nem csak a mindennapi testi, hanem szellemi kenyeret is megadja. Ahol a férj igazi, komoly, jó, jellemes keresztyén ember, olyan, amilyennek lennie kell, ott az asszony nem gondol emancipációra, nem akarja magát mindenáron szabaddá tenni. Mert hiszen mitől is akarna szabadulni?

Az emancipációtól a nő nem került feljebb, csak a férfi került lejjebb. A nőkérdés legmélyebb oka tehát a férfi számlájának terhére írandó. Miután a férfi csődöt mondott az ellenségnek könnyű dolga volt a nővel, és rendszeresen szívósan törhetett célja felé. A férfi nem jelent többé védőbástyát a Sátán ellen, hiszen azt is mondják, hogy "a nemzet olyan, amilyenek az asszonyai." Az egymásra kölcsönösen gyakorolt negatív befolyás egyre gyorsuló mozgással visz a romlásba. Ez a napjainkban tapasztalható határtalan bomlás és zűrzavar egyik fő oka.

Ha a nők elférfiasodása elfajulásra utal is, ugyanakkor másrészt az apostol intése Krisztus teste minden tagjának szól: Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek." (1.Kor.16,13)

Itt tehát világosan meg kell különböztetnünk az asszonynak a kétféle életterületre szóló elhívását: a természettől valót, és a kegyelemben valót. Ez a hitbeli szilárdság azonban csak akkor nem kerül összeütközésbe a természetes női mivolttal, ha a Szent Szellem mindent egymással helyes kapcsolatba képes hozni.

Példa az első keresztyének idejéből: mint igazi asszonyok és gyöngéd édesanyák, akik között hősies mártírok is voltak, kényszerítették a világot arra, hogy vallást tegyen "Micsoda asszonyaik vannak a keresztyéneknek!"

Vajon a mostani keresztyén divathölgyeket összehasonlíthatjuk-e velük?
Vajon részben nem a férfiak ennek is az okai, akik ilyen irányban befolyásolják a nőket, ahelyett hogy biblikus tanítást adnának nekik?
Hát nem ez az utóbbi az igazi keresztyén férfi feladata?

Isten szíve szerinti keresztyén férfiak, asszonyok, apák, anyák és gyülekezeti elöljárók, csak azzal a feltétellel adatnak nekünk, ha elfoglaljuk az Úr Jézus Szent Szelleme által kijelölt helyünket, és akkor ebből az alapmagatartásból fakad egyes esetekben - minden különösebb előírás nélkül - a helyes cselekvés, mivel az Úrral és az Igével való foglalkozás közben egyre finomabb érzék alakul ki Isten megértésére. Hát nem erre kellene törekednünk?

(Gerhard Salomon - Az utolsó idő veszélyei a hívő számára - Az emancipált nő, mint a férfihez intézett kérdés)