Fontos felelősség nehezedik az ifjúság vállaira. Isten sokat vár el az ifjúságtól, mely a mai felvilágosodott és fejlett tudású nemzedék idején él. Arra kívánja felhasználni őket, hogy eloszlassák a tévtanokat és babonákat, amelyek elhomályosítják az emberek elméit. Szigorúan fegyelmezniük kell magukat, hogy a tudásnak és a tapasztalatoknak minden jottáját és pontocskáját összegyűjtsék. Isten felelőssé teszi őket az adott alkalmak felhasználásért. Az előttük álló munka komoly igyekezetet követel. Lépésről-lépésre, pontról-pontra előbbre kell vinni úgy, amint azt az idő kívánja.
Ha az ifjúság elméjét és szívét az Úr szolgálatára akarja szentelni, akkor elérheti az alkalmasság és használhatóság magas színvonalát. Ez az a szint, melyet Isten elvár az ifjúságtól. Aki ennél kevesebbet nyújt, az visszautasítja, kihasználatlanul hagyja az istenadta alkalmakat. Ezt pedig az Úr a Vele szemben elkövetett árulásnak tekinti - az emberiség javára végzendő munka elhanyagolásának, mulasztásnak.
Kedves ifjúság!
Mit tesztek annak érdekében, hogy tudassátok embertársaitokkal, hogy fogadják el Isten igéjét életük vezetőjéül és tartsák meg az Úr parancsolatait? Vajon tanítástokkal és példátokkal bizonyságát adjátok-e, hogy az ember csakis Isten Igéje iránti engedelmesség által menthető meg? Ha mindent megtesztek, amit csak megtehettek, akkor áldásul lehettek mások számára. Ha legjobb képességeitek szerint munkálkodtok, akkor út és alkalom nyílik meg előttetek, hogy még többet dolgozzatok.
forrás: Ellen G. W.