LÉLEK-BARÁT

Boldogságkeresés – Abonyiné Marika

Bárhol, bárkinek feltesszük a kérdést: szeretnél boldog lenni? A válasz mindig: igen! Szeretnék boldog lenni. Sokan keresik, kutatják azokat a tényezőket, amik befolyásolják érzelmi állapotunkat. Mik azok, amik lehangolnak, rosszkedvűvé tesznek, és mik azok, amik feldobnak, örömtelivé és boldoggá tesznek minket.

Általában arra gondolnak az emberek, hogy az tenné őket örömtelivé, amivel még vagy már nem rendelkeznek. A szűkös anyagi körülmények között élők azt mondják: ha sok pénzem lenne, az tenne boldoggá. Aki nem egészséges, azt a gyógyulása tenné boldoggá. És sorolhatnánk: ha lenne egy szép kertes házam, egy új kocsim, egy rendes feleségem (férjem), lenne gyermekem, egy külföldi nyaralási lehetőségem, egy jó szomszédom, munkatársam, stb. Szinte mindenki fizikailag látható, mérhető, anyagi szemlélettel gondolkodik a boldogságról.

Amikor azonban elértünk valamit ezek közül, mégis azt tapasztaljuk, hogy csak ideig-óráig örülünk neki (mint egy gyermek az új játéknak) és máris kitűzzük a következő dolgot, ami boldogítana.

Aztán vannak, akik kipróbálják az ital, a drogok boldogító hatását. Addig ki is elégítik vágyaikat, míg tart a hatás. Aztán jönnek a gyötrelmes órák, napok, hónapok, esetleg évek, mert észre sem veszik és már szenvedélybetegekké váltak. 

Isten másképpen látja a boldogságot és az azt előidéző tényezőket, mint mi.

Kik a boldogok?

„Boldogok a szellemi szegények: mert övék a mennyeknek országa. Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak. Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. Boldogok, az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják. Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.”   Mt. 5.3-12.

Jézus nem anyagi javakban jelölte meg a boldogságot, hanem jellemünk kiformálódásában. Boldog, aki nem másoktól vár segítséget, hanem egyedül Istentől. Akik együtt érzők másokkal, alázatosak, szelídek, akik törekednek Isten igazságának megismerésére és megtartására. Akik nem a perpatvarkodásban lelik kedvüket, hanem békét teremtenek maguk körül ott, ahol élnek és dolgoznak. Sőt békességgel eltűrik azt is, ha igazságtalanul bántják, netán üldözik őket.

Sokan ezt mondják erre: na nem, én nem tudnék így élni. Köszönöm, ebből nem kérek. Énrám ne tapossanak, ne mutogassanak mások.

Igen, így gondolkodik az az ember, aki még nem ismerte meg Istent és az Ő tervét élete felől. Isten az, aki betölti szükségeinket. Ő ad munkát (munkahelyet) annak, aki akar dolgozni, s ez által kapunk fizetést, amiből élünk. Ő adja a kocsit, lakást, gyermeket, jó feleséget, mind azt, ami bennünket boldoggá tesz. Csak az egésznek az elején nem az ember van, aki ezt előteremti, hanem Isten. Ezért írja a Biblia

„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek! A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel! Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok.”  Fil. 4. 4-8.

Isten nemcsak megszünteti aggodalmaskodásunkat szükségeink betöltése felől, hanem gondolkodásunkat illetően jó tanácsokkal lát el: ami igaz és igazságos, tiszta és tisztességes, jó és jó hírű,  ezekről   gondolkodjunk! 

Máshol ezt így fogalmazza meg a Biblia

„Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége és az ő törvényéről gondolkodik éjjel nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lesz.”   Zsolt.1. 1-3.

Megismerve és alkalmazva Isten igazságát olyan áldásban részesülünk, hogy bármibe fogunk Isten terve alapján, az sikeres lesz. Ez pedig boldoggá fog tenni bennünket.

Sokan vagyunk, akik ezen igazságokat ismerjük, alkalmazzuk hívő életünkben. Naponta hálát adunk Isten jóságáért, kegyelméért, mindazon javakért, amivel betölti életünket.

Vannak azonban sokan mások, akik elégedetlenek önmagukkal, a kapott javakkal, az őket körülvevő emberekkel és dolgokkal. Gyakran előfordul, hogy megvásárolnak valamit az üzletben, de otthon már nem tetszik. Rájönnek, hogy amit vettek, pl. a ruha túl passzos, vagy hosszú, a cipő szorítja az egyik lábát, a műszaki cikk pár hónap múlva már nem tudja azt, amint a korszerűbb típusok, vagy amit vett arra igazán nincs is szüksége.

Belekezdenek valamibe, amit sosem fejeznek be, mert hiányzik hozzá a pénz, esetleg a kitartás. Valaki, ha nem a kedvükre tesz, vagy szól hozzájuk felfortyanva válaszolnak, „csípőből tüzelnek.” Aztán csodálkoznak, hogy megromlik az illetővel a kapcsolat.       

Mindezek boldogtalanná teszik az embert. Mi ennek az oka? A tervszerűtlenség, az átgondolatlanság.

Ahhoz, hogy jó döntéseket hozzunk, mérlegre kell tennünk az igeneket és nemeket.

Igen:

–  belekezdek valamibe, mert megvan hozzá minden, ami szükséges a befejezéshez

–  megvásárolom ezt, vagy amazt, mert szükséges a háztartáshoz, a férjemnek (feleségemnek), gyermekemnek

Nem:

– nem kezdek hozzá, mert nincs meg minden feltétel a befejezéshez

– nem veszem meg, mert nem fogja szeretni a férjem (feleségem), gyermekem, arra pedig nincs pénzünk, hogy csak vegyek valamit, mert ehhez van kedvem

Igen:

– kapcsolataimban odafigyelek, hogy milyen szavakat használok, odafigyelek arra, amit és ahogyan mond a másik, együtt érzek vele és jó tanácsot adok neki.

Nem:

–  nem fogok a szavába vágni, mielőtt befejezné mondandóját, és nem fogom kiosztani az első benyomás szerint, mert nem ismerem az ügy teljes hátterét.

Ezekkel csupán azt érzékeltetem, hogy bármit szeretnénk eldönteni, vagy tenni, előtte tegyük mérlegre, fontoljuk meg: tegyük, vagy ne tegyük meg azt, amit szeretnénk. Amikor az igen mellett döntünk, akkor mérlegeljük azt is, hogy ha úgy döntünk, annak milyen következményei lesznek. Sokszor érzelmeink, testi vágyaink az igen felé vezérelik döntésünket, ám nem gondolunk bele a következményekbe, ami viszont azt fogja igazolni, hogy rosszul döntöttünk.

Tehát hozzunk jól átgondolt, megfontolt, mérlegelt döntéseket, a várható következményeket is figyelembe véve. Ezek boldog helyzeteket fognak eredményezni.

„…Boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel”  Róma 14.  22/b

forrás:

https://keskenyut.wordpress.com/2012/10/08/boldogsagkereses-abonyine-marika/

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat