AMIKOR A SZERETET KIHŰL
„És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik egymást. És sok hamis próféta támad, akik sokakat elhitetnek. És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.”
Máté 24:10-12.
Amennyiben beszélhetünk az agapé szeretet kálváriájáról, úgy ezek az igék megalapozzák vizsgálódásunkat. Mert ha egy „Agapé” nevet viselő gyülekezetben kihűl a szeretet, akkor milyen jogon neveztetik arról, és mi várható másoktól?
Ez egy lassú folyamat. Szinte észrevétlenül zajlik a kihűlés, és csak akkor támad feszültség, kétségbeesés, amikor megjelennek az első ízetlen, rossz, keserű gyümölcsök.
Nem tisztem bíráskodni, sem kritizálni vagy ítéletet hozni, és úgy tüntetni fel magam, mintha én nem tartoznék ebbe a veszélyes kategóriába. Azonban belátva saját hiányosságaimat és látva mások szenvedését is, feladatomnak tekintem, hogy ezekben a viszontagságos időkben megvizsgáljam magam, és azokat a bonyolult körülményeket, eseményeket, amik elindították ezt a folyamatot.
Őszintén tegyük mérlegre életünket, döntéseink és cselekedeteink „lenyomatát”!
Amíg szenvedélyesen ragaszkodunk az Igéből a Szent Szellem által kijelentett színtiszta igazsághoz, és Jézus irgalmas szeretetéhez szabjuk magunkat folyamatos ébredésben élve, elzárva lelkünket minden hazugságtól és képmutatástól, addig alakíthatók vagyunk. Amíg lágy a szívünk, addig formálódhatunk Krisztus jellemére.
Attól kezdve, hogy – büszkeségből, hanyag tudatlanságból vagy önző, vallásos céloktól hajtva – megkeményedünk Isten és emberek felé, elindul egy belső erjedés, majd a kihűlés: távolodás a szeretettől, az igazságtól és egymástól.
http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/egyeb-irasaim/amikor-a-szeretet-kihul.html