LÉLEK-BARÁT

Hogyan lehetünk erényesek?

A MAI szótárak meghatározása alapján az „erény”: ’erkölcsi kiválóság; jóság’. ’Helyes cselekedeteket és gondolkodást, jellembeli jóságot’ foglal magában. Marvin R. Vincent szótárszerkesztő elmondja, hogy az „erény”-nek fordított görög szó eredeti, klasszikus értelmében „bármilyen fajta kiválóságra” utalhat. Nem meglepő tehát, hogy a megfontoltság, bátorság, önfegyelem, pártatlanság, könyörület, állhatatosság, becsületesség, alázatosság és lojalitás olyan tulajdonságok, melyeket egyszer-másszor erényként éltettek. Olyan meghatározás is létezik, mely szerint az erény ’összhang az igazságosság irányadó mértékével’.

Kinek az irányadó mértékeihez kellene igazodnunk a kiválóság, a jóság és az igazságosság tekintetében? „Az erkölcstan uralkodó iskolája szerint a felvilágosodás által nemzett szkepticizmus lehetővé tette, hogy az emberek a személyes ízlésük, érzelmeik vagy kultúrájuk alapján határozzák meg, mi a jó és a rossz” — írta a Newsweek folyóirat. Vajon csupán az ízlésünkre támaszkodva kielégítően meg tudjuk határozni, mi a jó, és mi a rossz? Nem. Ahhoz, hogy erényesek legyünk, megbízható irányadó mértékre van szükségünk a jó és a rossz tekintetében — olyan irányadó mértékre, melynek alapján egy bizonyos tettet, magatartást vagy tulajdonságot jónak vagy rossznak lehet ítélni.

Az erkölcsi irányadó mértékek egyedüli igazi Forrása

Az erkölcsi irányadó mértékeknek csak egyetlen igazi Forrásuk van: az emberiség Teremtője, Isten. Nem sokkal az első ember, Ádám megteremtése után, Isten ezt parancsolta neki: „A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz” (1Mózes 2:16, 17). Isten azért adta a fának ezt a páratlan nevet, hogy jelezze, kizárólag neki van joga eldönteni, mi jó és mi rossz a teremtményeinek. Így Istennek a jóról és rosszról alkotott irányadó mértékei alappá váltak egy személy tetteinek, szemléletmódjának és jellemvonásainak a megítélésében. Ilyen irányadó mértékek nélkül nem tudnánk megfelelően megkülönböztetni a jót a rossztól.

A jó és gonosz tudásának a fájával kapcsolatos parancs választás elé állította Ádámot és Évát — engedelmeskednek-e vagy sem. Számukra az erény azt jelentette, hogy engedelmeskednek a parancsnak. Idővel Isten még inkább feltárta, mi örvendezteti meg őt, és mi nem, és ezt le is jegyeztette nekünk a Bibliában. Ennélfogva az erényesség együtt jár azzal, hogy alkalmazkodunk Isten igazságos irányadó mértékeihez, melyek a Bibliában vannak körvonalazva.

Ismerd meg teljesen Isten irányadó mértékeit

Mivel Isten határozza meg a jóra és rosszra vonatkozó irányadó mértékeket, és feltárja a Bibliában, nem kellene-e teljesen megismernünk azokat? Pál apostol ezt írta: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok kiigazítására, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felszerelt legyen” (2Timóteus 3:16, 17).

Gondoljunk például arra a félreértésre, mellyel az előző cikkben említett Kunihito nézett szembe, amikor a kultúrájára jellemző szerénységet mutatott. A szentírási irányadó mértékek tüzetesebb vizsgálata később segített neki, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a szemléletmódja. A Biblia természetesen szerénységre buzdít, valamint figyelmeztet arra, hogy ne legyünk beképzeltek és kevélyek (Példabeszédek 11:2; Mikeás 6:8). Amikor azonban Pál apostol körvonalazta, milyen képesítési feltételeknek kell a „felvigyázói tisztségre” vágyóknak megfelelniük, megemlítette, hogy ’törekedniük’ kell erre a kiváltságra (1Timóteus 3:1). Ám az effajta ’törekvéskor’ nem volt szabad dicsekvőnek vagy kevélynek lenniük, de az sem kellett, hogy szükségtelenül lebecsüljék saját magukat.

A Biblia szerint hogyan kell az erkölcsi kiválóságnak megnyilvánulnia az üzleti életben? Napjaink üzleti világában megszokott, hogy megkérdőjelezhető módszereket alkalmaznak, és könnyedén veszik a kormányrendeleteket és az adótörvényeket. Függetlenül azonban attól, hogy mit csinálnak mások, a Biblia irányadó mértéke az, hogy ’tisztességesen viselkedjünk mindenben’ (Héberek 13:18). Azáltal lehetünk erényesek, hogy tisztességesen és részrehajlás nélkül bánunk a munkaadóinkkal, alkalmazottainkkal, vásárlóinkkal és világi kormányzatokkal (5Mózes 25:13–16; Róma 13:1; Titusz 2:9, 10). A becsületesség minden bizonnyal előmozdítja a bizalmat és a jóindulatot. Továbbá ha a megállapodásokat írásban rögzítik, az gyakran elejét veszi a félreértéseknek és a bonyodalmaknak, melyek az „idő és előre nem látott események” miatt alakulhatnak ki (Prédikátor 9:11, NW [9:13]; Jakab 4:13, 14).

Az öltözködés és az ápoltság kérdése egy másik terület, amelyen erényesnek kell lennünk. Hogy ki milyen ruhát vesz fel, kultúráról kultúrára változhat, és nagy lehet a nyomás, hogy valaki lépést tartson a legújabb stílusokkal és irányzatokkal. De miért kellene követnünk minden hóbortot vagy divatot, mely szárnyra kap? A Biblia arra figyelmeztet, hogy ’ne szabjuk magunkat többé a dolgok ezen rendszeréhez’ (Róma 12:2). Ahelyett, hogy szabályokat állított volna fel, Pál apostol ihletés alatt ezt írta: „Az asszonyoktól hasonlóképpen azt kívánom, hogy jól rendezett ruhában, szerénységgel és elmebeli józansággal ékesítsék magukat, nem különféle hajfonatokkal, meg arannyal vagy gyöngyökkel vagy nagyon drága ruhaneművel, hanem úgy, ahogy a magukat Istent tisztelőnek valló asszonyokhoz illik” (1Timóteus 2:9, 10). Ez az alapelv férfiakra és nőkre egyaránt érvényes. Természetesen megvan a helye a kultúrából és személyes ízlésből adódó gyönyörűséges, stílusbeli sokféleségnek.

A Biblia azonosítja azokat az erkölcstelen szokásokat is, melyeket Isten határozottan elítél. Az 1Korintus 6:9, 10-ben ezt az intelmet olvassuk: „Micsoda?! Nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem fogják örökölni Isten királyságát? Ne vezessenek félre titeket. Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem természetellenes célokra tartott férfiak, sem férfiakkal háló férfiak, sem tolvajok, sem kapzsik, sem részegesek, sem szidalmazók, sem zsarolók nem fogják örökölni Isten királyságát.” Ezek a bibliaversek segítettek a korábban említett Mariának felismerni, hogy a Teremtő által meghatározott erkölcsi kiválóság irányadó mértéke szerint helytelen a Juannal ápolt kapcsolata, és véget kell vetnie annak, ha szeretné Isten helyeslését elnyerni. Egyértelmű, hogy ha szeretnénk erényesek lenni, alaposan ismernünk kell Isten irányadó mértékeit.

A szívünkkel tanuljunk

Az erényesség nem csupán a rossz tétlen elkerülése. Erkölcsi erőt feltételez. Az erényes ember jóságos. „Az erényt a szívünkkel, valamint az elménkkel kell megtanulnunk” — mondja egy professzor. Az erényesség eszerint többet foglal magában, mint Isten Szavának mélyreható ismeretét. Elmélkednünk kell a leírtakon, hogy szívünk megteljen Isten iránti hálával, és arra érezzünk késztetést, hogy alkalmazzuk a szentírási alapelveket az életünkben.

„Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!” — kiáltott fel a zsoltáríró (Zsoltárok 119:97). Dávid király pedig ezt írta: „Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat [Istenem]; kezed munkáiról elmélkedem” (Zsoltárok 143:5). A mi esetünkben is legyen az imával kísért elmélkedés a Biblia és a Biblián alapuló kiadványok tanulmányozásának a szerves része.

Igaz, nehéz lehet időt szakítani az elmélkedéssel társított szorgalmas tanulmányozásra. De ha erényesek szeretnénk lenni, meg kell vásárolnunk magunknak az időt más tevékenységektől (Efézus 5:15, 16). A huszonnégy éves Aaron úgy vásárolja meg magának naponta az ilyen időt, hogy harminc perccel korábban kel, mint régebben tette. „Eleinte az egész félórát a Biblia olvasására fordítottam — mondja. — Csupán nemrégiben ismertem fel az elmélkedés jelentőségét. Ezért most már ennek az időnek körülbelül a felét arra szánom, hogy elmélkedjek az olvasottakon. Ez igazán nagy jutalommal jár.” Elmélkedni máskor is lehet. Istennek szerzett énekében Dávid ezt énekelte: „őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem” (Zsoltárok 63:7). A Biblia beszámol arról is, hogy „kiméne Izsák este felé elmélkedni a mezőre” (1Mózes 24:63).

Az elmélkedés felbecsülhetetlen értékű ahhoz, hogy erényesek legyünk, mivel segít úgy éreznünk, ahogy Isten érez, és abban is segít, hogy az ő szemlélete a mi szemléletünk legyen. Maria például tudta, hogy Isten elítéli a paráznaságot. De ahhoz, hogy ’irtózzon a gonosztól, és ragaszkodjon a jóhoz’, elmélkednie kellett kulcsfontosságú bibliaverseken (Róma 12:9). Miután elolvasta a Kolosszé 3:5-öt, segítséget kapott annak felismeréséhez, hogy változtatásokat kell tennie. Ez a vers arra ösztönöz, hogy ’öljük meg testtagjainkat a paráznaság, a tisztátalanság, a nemi vágyakozás, a káros kívánság és a mohóság dolgában’. Mariának meg kellett kérdeznie magától: „Milyen nemi vágyakozást kell megölnöm? Mit kell kerülnöm, ami felkeltheti a tisztátalan vágyakat? Kell-e valamilyen változtatást tennem abban, ahogy a más nembeli személyekkel bánok?”

Az elmélkedés azt is magában foglalja, hogy végiggondoljuk, milyen következménnyel jár egy tettünk. Pál arra biztatta a keresztényeket, hogy tartózkodjanak a paráznaságtól, és uralkodjanak magukon, hogy „senki ne menjen el odáig, hogy ártson, és senki ne sértse meg testvére jogait” (1Tesszalonika 4:3–7). Jó kérdések, amelyeken gondolkodhatunk: „Milyen kárt okozok magamnak, családomnak vagy másoknak, ha ezt teszem? Hogyan érint majd engem a tettem szellemileg, érzelmileg és fizikailag? Hogyan alakult a múltban azok sorsa, akik áthágták Isten törvényét?” Az effajta elmélkedés megerősítette Mariát a szívében, és ugyanilyen hatással lehet ránk is.

Tanuljunk a példákból

Vajon tanítani lehet az erényt az iskolában? Ez azok közé a kérdések közé tartozik, amelyek már évezredek óta zavarba ejtik a gondolkodókat. A görög filozófus, Platón afelé hajlott, hogy igen. Arisztotelész viszont úgy érvelt, hogy az erényt a gyakorlat munkálja ki. Egy újságíró így összegezte a vitát ebben a kérdésben: „Röviden szólva az erény útja nem tanulható meg egyedül, és tankönyvekből sem lehet megtanítani. A nemes jellem azáltal alakul ki, hogy valaki olyan közösségben él . . . , ahol erényességre buzdítanak, és méltányolják is azt.” De hol találhatunk igazán erényes személyeket? Noha a legtöbb kultúra kínál néhány szép példát az erényességre — ha mást nem is, de mitológiai hősöket és történeteket —, a Biblia számtalan igazi példáról ír.

Az erény legkiemelkedőbb példája Isten. Ő mindig erényesen cselekszik, és mindig azt teszi, ami igazságos és jó. Erényesek lehetünk, ha „Isten utánzóivá” válunk (Efézus 5:1). Isten Fia, Jézus Krisztus pedig ’mintát hagyott nekünk, hogy szorosan kövessük a nyomdokait’ (1Péter 2:21). A Biblia ezenkívül beszámolót tartalmaz sok olyan hűséges személyről, mint Ábrahám, Sára, József, Ruth, Jób, valamint Dániel és három héber társa. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az erényesség szép példáit Jehova modern kori szolgái között sem.

Sikeresek lehetünk

Tényleg sikeresek lehetünk abban, hogy azt cselekedjük, ami erényes Isten szemében? Mivel tökéletlenséget örököltünk, olykor kegyetlen harc dúlhat bennünk az elménk és a testünk között — aközött, hogy azt akarjuk tenni, ami erényes, és aközött, hogy kövessük bűnös hajlamainkat (Róma 5:12; 7:13–23). De Isten segítségével megnyerhetjük a csatát (Róma 7:24, 25). Isten gondoskodik a Szaváról és a Biblián alapuló kiadványokról. Ha szorgalmasan tanulmányozzuk a Szentírást, és imával kísérve elmélkedünk rajta, tiszta szívű egyénekké válhatunk. Az ilyen tiszta szívből erényes gondolatok, szavak és tettek jönnek elő (Lukács 6:45). Isten és Jézus Krisztus példája alapján Istennek tetsző egyéniséget alakíthatunk ki. És bizonyára sokat tanulhatunk azoktól a személyektől is, akik hűségesen szolgálják Istent napjainkban.

Pál apostol arra figyelmeztette olvasóit, hogy továbbra is az erénnyel és más dicséretre méltó dolgokkal foglalkozzanak. Ha valaki ezt teszi, biztosan Isten áldása fog áradni rá (Filippi 4:8, 9). Isten segítségével sikeresek lehetünk az erény kimutatásában.

forrás: Őrtorony írásából

http://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/2001041#h=3

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat