LÉLEK-BARÁT

JÉZUS KRISZTUSBAN NINCS SZEMÉLYVÁLOGATÁS !

Milyen hitetek van nektek, ha személyválogatók vagytok? Ez a magatartás ellentmond annak a hitnek, amit vallotok! - Igen, valami ilyenféle kemény korholás van Jakab szavaiban, amikor ezt írja:

“Atyámfiai ne legyen személyválogatás a ti hitetekben, a mely van a dicsőség Urában, a mi Jézus Krisztusunkban.” Jak2,1

A személyválogató szeretet nem szeretet, hanem annak éppen az ellentéte: önzés, önös érdekeket szolgáló hízelgés. Nem bagatell dologról van tehát szó, ami fölött könnyedén túltehetnénk magunkat, hanem azt mondja: a szeretet királyi törvényének a megszegéséről.

És azt mondja még: “Ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös.” Jak2.10
Egy parancsolat megszegése, az egész törvény megszegése. Aki csak egy helyen hág át egy kerítésen, az mégis áthágott és tilosba került. Hiába vigasztalja magát azzal, hogy jó, én nem tudom szeretni ezt vagy azt az embert, csoportot, népet, - de azért más egyéb dologban tiszteletben tartom Isten akaratát. Például: nem paráználkodom, nem lopok, nem bántok senkit, én feddhetetlen vagyok.

Nos, nem így van, mondja Jakab. És az egyetlen dolog, a személyválogató magatartás, lelkület, elárulja az egész lényedet, azt, hogy más egyéb dologban való feddhetetlenséged is csak máz! Az egész kegyességed, az egész vallásosságod, az egész hited hamis! Istentiszteleted nem istentisztelet.

Aki a gazdagot felmagasztalja a szegény rovására, a társadalmilag, vagyonilag, műveltségbelileg, hitbelileg gazdagot az ugyanolyan tekintetben vett szegény rovására, lehet-e annak az Istenben való hite valódi hit? Hiszen azt mondja: “avagy nem az Isten választotta-é ki e világ szegényeit, hogy gazdagok legyenek hitben, és örökösei az országnak, a melyet azoknak ígért, a kik őt szeretik?” Jak2.5

Isten a szegények és gazdagok örök harcában szint vallott és a szegények mellé állt. Isten megfordítva ítél, mint mi: Ő a szegényeket választotta, azokhoz hajolt le, akiktől mi elhúzódunk, azokhoz ereszkedett alá, akiket mi megvetünk. Isten színvallása akkor lett teljessé, amikor Jézus Krisztusban gazdag lévén szegénnyé lett, hogy mi az Ő szegénysége által meggazdagodjunk. Jászolban született, hontalan bujdosó volt, a kereszten halt meg, hogy testvére legyen az igazán szegényeknek.

Milyen jó, hogy Isten a Jézus Krisztusban színt vallott és a szegények mellé állt, hiszen mi mindnyájan ezek vagyunk! Szegények, nyomorultak, bűnösök. Miért nem tudunk hát akkor testvérévé válni a másik szegénynek, úgy szeretni, mint magunkat, a nyomorultat? Ne legyen hát személyválogatás a mi hitünkben, amely van a dicsőség Urában, a Jézus Krisztusban! Nem fér ez össze a Krisztusban való hittel! Aki Istennek a Jézus Krisztusban közölt irgalmából él, az nem lehet irgalmatlan szívvel a szegény iránt, - vagy ha irgalmatlan, ez annak a jele, hogy még maga sem kóstolta meg a néki életet adó isteni irgalmat.

Ezért mondja végül Jakab: “... az ítélet irgalmatlan az iránt, a ki nem cselekszik irgalmasságot.” Jak2.13 - Jézus már ki is mondta ezt az ítéletet az irgalmatlan emberre így: Nem ismerlek titeket, nem vállalok közösséget veletek, “mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom; Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.” Mt 25,42-43. - De nem ez az utolsó szava Jakabnak, hanem ez: “Dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen.”Jak2.13
Az irgalmas szív triumfál az ítélet felett.

Nézzétek, a mi Urunk személyválogatás nélkül közölte velünk irgalmasságát, kegyelmét, Jézus megtöretett testének és kiontatott vérének erejében győzedelmeskedett az Ő irgalma minden ítélet fölött. Elfogadva, újra megtelítődve ezzel az irgalommal más emberként térhetünk vissza innen a hideg világba, az Ő irgalmának, az Ő segítőszeretetének a melegével, minden ember felé, személyválogatás nélkül!

olvasd el: http://joosandor.hu/predikacio/1953-05/szemelyvalogatas

http://joosandor.hu/predikacio/1953-05/szemelyvalogatas
-