LÉLEK-BARÁT

A Szentírás nevelőhatása semmivel sem hasonlítható össze. A Biblia a legrégibb és legtartalmasabb történelem, amivel rendelkezünk. Frissen buzgott elő az örök igazság Forrásából, és minden koron keresztül isteni kéz őrizte meg tisztaságát. Fényt vet a távol múltra, amelyet az emberi kutatás képtelen bevilágítani. Csak Isten szavában láthatjuk meg azt az erőt, amely lerakta a föld alapjait és kiterjesztette a menny boltozatát. Csak itt találhatjuk a nemzetek eredetének hiteles történetét.

Az Örökkévaló Szava

Isten szavában a lélek anyagot talál a legmélyebb gondolatára, és a legnagyobb törekvésekre. Itt érintkezhetünk az ősatyákkal és a prófétákkal, hallgathatjuk az Örökkévaló szavát midőn az emberekhez szól. Itt szemlélhetjük a menny fenséges Urát, aki megalázta magát, hogy helyettesünk és biztonságunk legyen, hogy egyedül szálljon szembe a sötétség hatalmával és kivívja érettünk a győzelmet. Az ilyen gondolatok felett való áhítatos elmélkedés bizonnyal megtisztítja, meglágyítja és nemesbíti a szívet, ugyanakkor új erőt és életet önt a lélekbe. 

Akik azt hiszik, hogy férfiasan és bártan cselekszenek, ha közönnyel és lenézéssel viseltetnek Isten követelményeivel szemben, azok saját tudatlanságukat és balgaságukat árulják el. Mialatt függetlenségükkel és szabadságukkal dicsekszenek, valójában a Sátán és a bűn rabszolgái.

Igazi életbölcsesség

Ha helyes fogalmaink vannak Istenről és követelményeiről, melyeket elvár tőlünk, ez kellő alázatossághoz vezet minket. Az, aki helyesen tanulmányozza a szent Igét, rájön arra, hogy az emberi értelem nem mindenható, hogy ez az erő csak gyengeség és tudatlanság, ha nem Attól jön, aki a segítséget adja. 

Az, aki az isteni vezetést követi, megtalálta a megmentő kegyelem és valódi boldogság egyedüli, igaz forrását és erőt nyert, hogy boldoggá tegye környezetét. Egyetlen ember sem örvendhet igazán az életnek, vallás nélkül. Isten iránti szeretetünk minden vágyunkat és kívánságunkat megnemesíti, kimélyíti minden érzelmünket, és megszépít minden örömet. Képessé teszi az embert arra, hogy megbecsülje és örvendjen mindannak, ami szép, jó és igaz.