LÉLEK-BARÁT

Minden tett kihat a jellemre. Az élet minden cselekedete, legyen bár mégoly jelentéktelen, megteszi a maga hatását a jellem alakulására. A jó jellem értékesebb, mint a világi javak, kialakítása pedig a legnemesebb foglalkozás, melyet űzhetünk.

Értelem a kert. Jellem a gyümölcs. Az ember összes képessége mint megannyi jelenre és az örökkévalóságra építő mesterember. Az épület naprólnapra emelkedik, ha a hitvalló nincs is tudatában ennek. Olyan épület ez, mely vagy torz volta miatt elriasztó világítótoronyként áll, vagy melyben Isten és angyalok gyönyörködnek, mert annyira egyezik az isteni mintával.

Az Isten által ránk ruházott szellemi és erkölcsi képességek magukban nem jelentenek, nem alkotnak jellemet. Ezeket a tehetségeket igénybe kell vennünk, és helyesen kiaknázva, az igaz jellemet fogják alkotni, kialakítani. Valakinek értékes mag lehet kezében, de magában a mag nem gyümölcs. Előbb el kell ültetni, mielőtt fa lenne belőle. A gondolkodás a kert, a jellem pedig a gyümölcs. Isten adottságokat bízott ránk, hogy ápoljuk, fejlesszük. Viselkedésünk határozza meg jelle münket. E képességek irányításával, hogy a kettő összhangban legyen, s értékes jellemet alkosson, olyan föladat vár ránk, melyet csakmi magunk tudunk elvégezni.

Nemes jellem csak magunkkal vívott kemény küzdelmek árán. Krisztus nem biztosított bennünket, hogy könnyű tökéletes jellemre jutnunk. Nemes, tökéletes jellem nem örökölhető. Nem véletlen műve. Nemes jellemre egyéni erőfeszítéssel jutunk el, Krisztus érdemei és ereje által. Isten adja a talentumokat, a szellemi képességet; mi alakítjuk a jellemet. A magunkkal vívott kemény harcok alakítják azt. Csatát csata után kell megharcolnunk örökölt rossz hajlamaink ellen. Alaposan meg kell bírálnunk magunkat, egyetlen kedvezőtlen vonást sem hagyva helyesbítetlenül.

Elmélkedés és nevelés elengedhetetlen. Nem elég az elvont elmélyedés, s a jótettekkel való lekötöttség sem elég – a keresztény jellem kialakításához mindkettőre szükség van.

Alakíts jó értelmi szokásokat. Ha olyan jellemet akarsz alakítani, melyet Isten elfogadhat, akkor lelki életedben a helyes szokásokat kell kialakítanod. A mindennapos ima olyan elengedhetetlen a kegyelemben való növekedéshöz, s még magához a lelki élethöz is, mint a testi táplálék a testi jóléthez. Szoktassuk hozzá magunkat, hogy gyakran Istenhez emeljük gondolatainkat. Ha elkalandoznak, tereljük viszsza őket. Kitartva, a szokás végül könnyűvé teszi. Percre sem választhatjuk el magunkat Krisztustól biztonságban. Jelenlétének örvendezhetünk, velünk lesz minden lépésnél, de, csak ha tartjuk magunkat az általa lefektetett föltételekhez.

Elengedhetetlen a szándék és becsületesség. A jellemépítéshez alaposság szükséges. Komoly szándékkal kell rendelkeznünk megvalósítani a mester építéstervét. A gerendáknak szilárdnak kell lenni. Hanyag, fölületes munka nem elfogadható, mert tönkretenné az épületet. Vigyük egész lényünk erejét a föladatba. Megköveteli ez a férfiúság erejét, erőnlétét; nem szabad mellékes dolgokra pazarolni....Komoly, gondos, kitartó erőfeszítéssel kell elszakadni a világ életelveitől, szokásaitól s kapcsolataitól. Elengedhetetlen a mély gondolkodás, komoly szándék s rendíthetetlen becsületesség.

Tartsd a célon a szemedet. Péter apostol mondja: ”Ugyanerre teljes igyekezetet is fordítván, hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé mértékletességet, a mértékletesség mellé tűrést, a tűrés mellé kegyességet. A kegyesség mellé atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.”

Ne ezeket az egymást követő lépéseket tartsuk szemünk előtt, ne számítsuk ezt kezdetünknek. Hanem rögzítsük szemünket Jézusra, s egyedül Isten dicsőségével törődve, előre fogunk haladni. Egy nap alatt nem érhetjük el Krisztus teljességének mértékét, s kétségbeesetten esnél össze, ha látnád az összes nehézséget, mellyel szembe kell szállni, s legyőzni. Számolnunk kell Sátánnal, mert minden lehetséges fogást megkeres, hogy elvonja gondolataidat Krisztustól.

Hűség a kicsiny dolgokban. (tanács egy ifjúnak) Bizonyos szempontból a te eseted is hasonló Námán esetéhöz. Vélekedésed szerint a keresztény jellem tökéletesítéséhöz nem kell föltétlenül annyira sülylyedned, hogy hű legyél a kicsiny dolgokban. Bár amit elvárnak tőled, jelentéktelenségek a szemedben, mégis olyan kötelességek, melyeket egész életed végéig végezned kell. Ezek elhanyagolása tátongó űrt hagy jellemedben. Neked, édes fiam, rá kell nevelned magad, hogy megbízható legyél kicsiny dolgokban. Nem tehetsz Isten kedvére, ha nem ezt teszed. Nem tudsz kivívni magadnak szeretetet és megbecsülést, hacsak pontosan meg nem teszed, amire megkérnek, éspedig kész ségesen és örömmel. Ha azt szeretnéd, hogy akikkel élsz, kedveljenekneked is szeretni és tisztelni kell őket.

A jellem ki lesz próbálva. Döntő különbséget jelent, milyen anyagot használunk jellemépítésünknél. Az Úr rég várt napja rövidesen mindenki munkáját próbára teszi. „Hogy kinekkinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg.” Amint a tűz megmutatja a különbséget az arany, ezüst és drágakövek, másrészt a széna és polyva közt, úgy az ítélet napja próbára teszi a jellemet, kimutatva a különbséget a Krisztus képmására, vagy az önző szív mására alakított között. Akkor minden önzés, minden hamis vallás valóságosan tűnik elő. Az értéktelen arany megsemmisül, az igaz, őszinte, egyszerű, alázatos hit aranya viszont sohasem veszíti értékét. Nem lehet elpusztítani, mert elpusztíthatatlan. Egyetlen gonoszsággal töltött óra súlyos veszteségnek fog látszani, másfelől Isten félelme a bölcsesség kezdete lesz. Az önző kielégülés polyvaként elpusztul, míg az állhatatos, bármi áron is megőrzött elv örökre megmarad.

A fegyelmezetlen jellemek szerteágazók. Az élet minden tette, legyen mégoly jelentéktelen, megteszi a maga hatását a jellem alakulására. A jó jellem értékesebb, mint a világi javak, kialakítása pedig a legnemesebb foglalkozás, amit az ember űzhet.

Senki se árthat úgy a jellemnek, mint mi. Elvárhatjuk, hogy hazug hírek keringjenek rólunk, ám ha egyenes útat követünk, ha közönyösek maradunk az ilyenek iránt, mások is semmibe fogják venni azokat. Bízzuk Istenre jó hírnevünk megvédését....Becsületsértést életmódunkkal, nem pedig méltatlankodó szavakkal lehet hatástalanítani. Az legyen főgondunk, hogy Isten félelmében éljünk.   

Viselkedésünkkel bizonyítsuk, hogy a pletykák alaptalanok. Senki sem tud befeketíteni minket annyira, mint mi. Csak a gyönge fákat, düledező házakat kell folyton alátámasztani. Mikor oly igen féltjük jó hírnevünket a külső támadásoktól, azt a benyomást keltjük, hogy az nem hibátlan Isten előtt, azért egyre mentegetnünk kell.

Az akarat ellenőrzi. Nem tudsz úgy uralkodni indulataidon s érzelmeiden, mint szeretnéd, de uralkodni tudsz az akaratodon, s ezzel teljes változást hozhatsz életedbe. Ha átengeded Krisztusnak akaratodat, akkor életed Krisztus által az Istenben lesz elrejtve, s azzal az erővel szövetkezel, amely minden fejedelemség és hatalmasság fölött áll. Erőt nyersz majd Istentől, amely szorosan az ő erejéhöz rögzít, s új világosság, mégpedig az élő hit világossága válik érthetővé számodra....Olyan hatalom él majd benned, olyan komoly őszinteség és igaz odaadás, mely megmunkált szerszámmá tesz az Isten kezében.

Hibákat legyőzhetjük. Senki se mondja, hogy nem tud segíteni jellemhibáin. Ha erre a következtetésre jutsz, nem nyered el az örök életet. A lehetetlenség az akaratunkban rejlik. Ha nem akarsz, nem is tudsz győzni. Az igazi nehézség a megszenteletlen szívből, Isten iránti alávetettségtől való vonakodásból fakad.

A megtisztult szív számára minden megváltozik. Jellemünk átalakulása tanúsítja a világnak, hogy Krisztus bennünk lakik. Isten Lelke új életet teremt lelkünkben; gondolatainkat és vágyainkat Krisztus akarata alá rendeli. Belső emberünk megújul, és őt tükrözi. Gyönge és tévedő emberek mutatják életükkel a világnak, hogy a megváltó hatalom és kegyelem a sérült jellemű embert kiegyensúlyozottá, sőt gyümölcstermővé tudja tenni.

A hibás jellemet olykor örököljük. A gyerekekben és fiatalokban mindenféle jellemmel lesz dolgunk, s értelmük fogékony. Sok iskoláinkba járó gyerek nem részesült helyes nevelésben otthon. Némelyeket hagytak, hogy azt tegyenek, amit akarnak. Másokban hibákat találtak, gáncsoltak, ezért csüggedtek. Nagyon kevés nyájasságban volt részük; alig szóltak hozzájuk dicsérő szót. Szüleik hibás jellemét örökölték, s a családi fegyelem nem segített a helyes jellem kifejlesztésében.

A hibák erősödnek az évekkel. A gyerekek megtanulnak olyan leckéket, melyeket nehéz elfelejteni, leszokni róluk. Bármikor vetik alá őket szokatlan korlátozásnak, vagy várják el tőlük, hogy keményen tanuljanak, balga szüleikhez szaladnak sajnálkozásért és kényeztetésért, akik így a nyugtalanságot s elégedetlenséget bátorítják, s az egész iskola megsínyli az ártalmas hatást, és a tanítók terhe is sokkal nehezebb lesz.

Az engedékenység kibillenti a jellemet. Némely családban a gyermek kívánsága a törvény. Amit megkíván, megadnak neki. Amit nem szeret, bátorítják, hogy ne szeresse. Az engedékenységek állítólag bol doggá teszik a gyermeket, holott épp ez teszi nyugtalanná, elégedetlenné és semminek sem örülővé. A kényeztetés elrontotta étvágyát az egyszerű, egészséges ételek, az egyszerű, egészséges időtöltés iránt. Ahelytelen kielégülés elvégezte rombolását a jellem kiegyensúlyozatlanságával, idelentre és az örökkévalóságra.

Az értelemet és szívet fegyelmezni kell. Boldogtalanok a gyermekek, akiknek megengedik, hogy azt tegyék, amit akarnak. A le nem csillapított szívből hiányoznak a megnyugvás és megelégedés elemei. Fegyelmezni, és helyesen korlátozni kell a gondolkodást és szívet, hogy jellemünk összecsendüljön a lényünket kormányzó bölcs törvé nyekkel. A nyugtalanság és az elégedetlenség a kényeztetés és önzés következménye. A szív talaja, akár a kerteké, gyomot, bojtorjánt terem, hacsak a nemes virágok magjait nem vetik bele, ha nem gondozzák és művelik azt. Amint a látható természetben, úgy van ez az ember lelkével is.

Ifjúkori szokások kijelölik az élet útját. A korai években ápolt gondolatok és érzések által a fiatal meghatározza élettörténetét. Az ifjúkorban alakított helyes, eredményes, férfias szokások a jellem része lesznek, s rendszerint kijelölik az egyén útját az életen át. Az ifjú romlott vagy erényes lehet, amint választja. Ugyanazon élet folyamán igaz és nemes cselekedetekkel, vagy pedig súlyos bűntettekkel s gonoszsággal tűnhet ki.  

Napi tapasztalat. A lehetőségektől és előnyöktől az értelem folyamatosan alakul, jól vagy rosszul kihasználva azokat. Naprólnapra alakítjuk a jellemet, mely jól fegyelmezett katonaként helyezi az ifjút Immánuel fejedelem lobogója, vagy lázadóként a sötétség fejedelmének zászlaja alá. Melyiket választjuk?

Hogyan alakul a jellem? Nagyon kényes föladat emberi értelmekkel foglalkozni. Az egyiknek szükséges fegyelmezés összetörné a másikat, ezért a szülők tanulmányozzák gyermekeik jellemét. Sose légy nyers vagy elhamarkodott.

Láttam egy anyát, aki hirtelen kikapott valamit gyermeke kezéből, ami különös örömöt nyújtott a gyerkőcnek, s a gyerek nem tudta megérteni, hogy mit gondoljon e megfosztásról. Sírva fakadt, mert rosszul bántak vele és megbántották. Akkor az anya, hogy megállítsa a sírást, nagyot csapott a gyerekre, s ami a látszatot illeti, a csata véget ért. Holott az összetűzés mély nyomot hagyott a gyerek zsenge értelmén, ezt nem lehet egykönnyen kitörölni. Így szóltam az anyához: ’Nagyon méltatlanul bántál gyermekeddel. Megsebezted lelkét és elvesztette irántad a bizalmát. Hogyan hozod ezt helyre, nem tudom.’

Az anya nagyon balga volt; érzéseit követte, nem cselekedett körültekintőn, nem érvelt októlokozatig. Nyers, esztelen viselkedése a legrosszabb indulatokat keltette gyermeke szívében. Elhamarkodottan cselekedni a család igazgatásában a legrosszabb eljárás. Mikor a szülők így vetekednek gyermekeikkel, ezt a legegyenlőtlenebb küzdelem követi. Mily igazságtalanság az évek és érettség erejét a tehetetlen, tudatlan kisgyermek ellen használni! A szülő minden haragmegnyilvánulása megszilárdítja a lázadást a gyermek szívében.

A jellem nem egy tettől alakul ki, hanem a tett ismétlődéssel szokássá nő és jellem formálódik. A krisztusi jellemhöz krisztusian kell viselkedni. A keresztényeknél szent természet látható, tetteiket és ösztönzéseiket a Szentlélektől nyerik.

A kitartás fontossága. A keresztény jellem kialakulásához elengedhetetlen kitartani a jócselekedetekben. Ifjúságunk lelkébe szeretném vésni a kitartás és erőkifejtés fontosságát a jellemépítésnél. A leg korábbi évektől a jellembe kell szőni a szigorú becsületesség elveit,hogy a férfiúság és nőiség legmagasabb mértékét érjék el. Mindig tartsák szem előtt, hogy áron vétettek meg, s Istent kell megdicsőíteniük testükben és lelkükben, mely az Úré.

A hasznosság az egyéni döntéstől függ. Habár a szülők felelősek a jellem lenyomatáért, valamint fiaik s lányaik neveléséért és tanításáért, mégis igaz, hogy a világban való helyzetünk és hasznosságunk nagymértékben a mi utunkon múlik. Dániel és társai korai éveikben helyes nevelésnek és tanításnak örvendeztek, de ezek az előnyök magukban nem tették volna őket azzá, amivé lettek. Eljött az idő, mikor magukért kellett cselekedniük, mikor jövőjük az ő viselkedésüktől füg gött. Amikor úgy döntöttek, hogy hűek lesznek a gyermekkorban nyert tanításokhoz, Isten félelme, ami a bölcsesség kezdete, volt az alapja nagyságuknak. Isten Lelke erősítette meg minden igaz szándékukat, minden nemes elhatározásukat.

Veszélyes, hamis bölcselet. A spiritiszták azt állítják, hogy az emberek el nem bukott félistenek, hogy mindenki magát fogja megítélni, hogy az igaz ismeret a törvény fölé emeli az embert; hogy minden elkövetett bűn ártatlan; hogy ami van, az helyes is, és hogy Isten nem ítél meg. Legalantasabb embereket is mennyben levőnek mondanak, sőt, magas tisztségben odafönn. Ezzel kijelentik mindenkinek: Nem számít, mit művelsz, élj tetszésedre, a menny az otthonod. Sokaságokat vezettek arra a hitre, hogy a kívánság a legfőbb törvény, hogy az erkölcstelenség a szabadság, s hogy az ember csak magának felelős.

Hogyan váljunk győzővé? Meg kell küzdenünk minden utunkba helyezett akadállyal, s egyenként legyőzni azokat. Ha legyőztük az első akadályt, erősebbek leszünk szembeszállni a következővel, s minden alkalommal jobban előre haladhatunk. Jézus szemlélése által győzők lehetünk. Szemünk nehézségekre rögzítése, s a helyesért való heves küzdelemtől való visszahúzódás az, amitől gyöngék és hűtlenek leszünk.

Mindent bevetve minden nap. Lépést lépés után téve, a legmagasabb hegy is megmászható. Ne riasszon vissza a tengernyi munka, melyet el kell végeznünk az életben. Hiszen nem várja el senki, hogy egyszerre végezd az egészet. Föladataid végzéshez naponta vesd latba összes képességedet, használj ki minden drága alkalmat, becsüld meg az Istentől nyert segítséget, s haladj előre a létrán lépésrőllépésre. Ne feledd, hogy egyszerre csak egy napot kell élned, hogy Isten egy napot adott, s a mennyei följegyzések meg fogják mutatni, hogyan értékeled előjogaidat és lehetőségeidet. Használj föl minden Istentől nyert napot, hogy végezetül meghalljad a Mester hangját: „Jól vagyon jó és hű szolgám.”

Ellen G. White -  Értelem, jellem, egyéniség