AZ ELFELEJTETT TÍZPARANCSOLAT
avagy a „szabadság törvénye”
Isten a zsidó néppel való szövetségkötése „zálogaként” a Sínai-hegyen Mózes szeme láttára, a saját ujjával véste a kőtáblákba a Tízparancsolatot (2Móz 31,18).
Vajon mi okból tette, mi lehetett a célja ezzel? A „szabadság Istene” (Jn 8,36) miért kínálta fel az ember számára is tíz világos, egyszerű törvényben a szabadságot, a boldogságot?
Önmaga és önmagunk megismertetésével nem kevesebbet, mint a szeretet és a boldog élet lehetőségét kínálja fel számunkra. S mivel a szeretet Istene a szabadság Istene egyben, még páratlan ajándékait sem erőlteti ránk. „Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3,17)
Szabadságunkban áll dönteni jó és rossz mellett. Akár az életünket pusztítani, akár embertársainkat semmibe venni, jó hírüket vagy becsületüket beszennyezni. Azonban Isten az ártatlanok védelmére kel, amikor parancsolataival cselekedeteinknek, indulatainknak, kívánságainknak határt szab. Tiltásaival, megmásíthatatlan szabályaival védőkorlátot emel – ezzel védi és óvni kívánja az elkövetőt is a rossztól, és annak következményeitől. „Féltőn szereti” teremtmé-nyeit – így mutatkozik be a második parancsolatban. „Ne tedd...” – kérlel szinte mind a tíz parancsolatban –, mert bajod származhat belőle! Fájdalmat, szenvedést, pusztulást okozhatsz nemcsak magadnak, hanem a felebarátodnak is! E felszólításokban nincs fenyegetés vagy kényszer. Isten szabaddá akar tenni mindattól, ami megfoszt emberi méltóságunktól, testi-lelki betegségeinktől, ami elválaszthat bennünket Tőle, szeretett házastársunktól, tönkreteheti legféltettebb emberi kapcsolatainkat, elrabolhatja belső békénket, valódi örömeinket, boldogságunkat.
A Tízparancsolatot méltán nevezhetjük a „boldogság törvényének” is. De illethetnénk akár az „élet törvénye”, a „szeretet törvénye” vagy az „igazság törvénye” kifejezésekkel is – ahogy azt a Biblia is teszi.
x x x x
Kívánjuk minden kedves olvasónknak, hogy a Tízparancsolat behatóbb megismerése által Isten jellemét egyre mélyebben megismerhesse, és a zsoltáros által megfogalmazott áldásokban részesül-jön:
„Akinek az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényé-ről gon dolkodik éjjel és nappal, az olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem her-vad el; és munkájában jó szerencsés lesz.” (Zsolt 1,2–3)
http://www.sola.hu/public/files/az-elfelejtett-tizparancsolat.pdf