TIZPARANCSOLAT

- CSERI KÁLMÁN -

 

 

„Ha kivennénk a Tízparancsolatot és az általa sugallt törvényeket a mindennapi életből, az olyan tragédiát okozna, mintha a nagyvárosokban egyszerre kikapcsolnánk a közlekedési lámpákat és eltávolítanánk a jelző lámpákat” 

(Cseri Kámán)

A Tízparancsolatot a világmindenség Ura és Teremtője adta, a tőle elfordult emberiség életének védelmezésére és szabályozására. Azért van káosz a világban, mert az ember nem tartja be Isten utasításait.

 

Az Első Parancsolat: Isten bemutatkozik

Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem. (2Mózes 20,2-3)

Isten a parancsolatokat a választott népnek adta. Azért, hogy ne emberi vágyaknak, hanem Isten akarata szerint éljünk.

A Tízparancsolat két egymástól világosan elkülönülő részre oszlik.

1,2,3,4 – az élő Istennel való közösségünkről szól.

5,6,7,8,9,10 – A másik hat az egyik embernek a másik emberhez való viszonyát szabályozza.

A két rész szervesen összefügg. Az első részből következik a második rész.  Az első az Úr szeretete, utána tudjuk szeretni felebarátinkat is.

A könyvben leírja, hogy 400 éves rabszolgaság alatt Izrael megfeledkezett az Istenéről.

Ebben a parancsolatban: Isten bemutatkozik.

Jézus neve azt jelenti: Szabadító. Jézus megszabadít: alkoholizmustól, félelmektől, betegségektől.

 

Kicsoda nekünk Jézus Krisztus?

Az Ő sebei árán gyógyulunk meg. Jézus kiszabadított minket minden megkötöttségből és a halál rabságából. Isten szent lelke (Szentlelke) szabadít meg minket.

Nem szabad bálványokat imádni. Mi a bálványimádás? Ha az igaz Isten helyett másba is bizalmunkat vessük.

 

A Második Parancsolat: Faragott képek és képzetek

Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd, és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek. (2Mózes 20, 4-5)

 

A történet során háromszor volt szerepe ennek a tilalomnak:

1. Amikor először elhangzott. Izrael veszélyben volt, hogy a környező népek bálványkultusza hatással lesz rájuk.

 

Mert a népek bálványai csupa hiábavalóság, hiszen az erdő fájából vágják azt; ács-mester kezei készítik bárddal. Ezüsttel és aranynyal megékesíti azt, szegekkel és pőrölyökkel megerősítik, hogy le ne essék. Olyanok, mint az egyenes pálmafa, és nem beszélnek; viszik-hordják őket, mert mozdulni nem tudnak. Ne féljetek tőlök, mert nem tehetnek rosszat; de jót tenni se képesek! (Jeremiás 10,3-5)

A második parancsolatba foglalt tilalommal tehát arra int Isten, hogy ne a teremtmények közé próbáljuk Őt besorolni.

 

2. A reformáció idején új tartalmat kapott.

 

(Mert hitben járunk, nem látásban); (2Korintus levél 5,7)

 

A reformáció egyházai is tisztelik Máriát, de nem vallásos tekintetben.

 

Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj. (Máté 4,10)

 

A reformáció à egyszerűségre törekedni.

 

3. Újkorban eltartjuk Istent.

 

Goethe: Miért éppen Izraelnek Isten az Isten? Miért nem az egész emberiségé?

 

Van bennünk egy isteni szikra, amit addig kell fújni, amíg lángra nem lobban.

Mondj le arról, hogy Istent a hatalmadba akarod tartani. à Hadd alakítson inkább Ő minket.

 

Eredménye: Az ilyen ember útjelző táblává válik, hogy megtudják merre kell menni ahhoz, hogy megtudják ki a mi Atyánk.

 

 

A Második Parancsolat: Az apák vétke a fiakban

Ne imádd, és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják. (2Mózes 20, 5-6)

 

Döntő, hogy az ember mit lát otthon, mit hoz a szülői házból.  Senkinek az őse nem vétkezhet akkorát, hogy utódai ne kaphatnának meg az örök élet ajándékát, ha hisznek Jézus Krisztusban. Mindenkinek lehetősége van, hogy kiszakadjon a bűnből. à Visszakerüljön Isten erőterébe.

Az engedetlenség megbosszulja magát . Amint vet az ember azt aratja is le. Ha nem tér meg akkor, gyerekei, unokái, dédunokái is szívják a levét. A bűn foltja átüt, meglátni az utódok életében.

Szeressük Istent. Tartsuk meg parancsait.

 

A Második Parancsolat: Irgalmasság ezerízig

De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják. (2Mózes 20,6)

 

Nemzedéki kérdés:

Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emésszétek. (Galátzia 5,15)

Minden nemzedék átveheti az áldást az előzőtől és tovább adhatja. 40 emberöltő X 1000= 40 000  évig ígéri az áldást.

A szülő feladata megtanítani a gyereket az Isten szeretetre. Légkör megteremtése, ahol könnyű megtalálni az Istent.

Harmadik Parancsolat: Isten neve

Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi.(2Mózes 20,7)

 

Nem azt mondjuk, hogy ne mondjuk ki a nevét, hanem, hogy hiába ne mondjuk ki a nevét.

Isten nevével való visszaélés: káromkodás, esküdözés, átkozódás. Kártyavetők, javasasszonyok visszaélnek Isten nevével. Családi, egyházi, nemzeti ügyekbe belevonjuk Istent. Helytelen imádkozás.

Keresztyén jelentése: Krisztushoz hasonló. Keresztyén névvel való visszaélés à amikor Krisztus nevével indítanak háborúkat.

Kimondhatjuk a nevét büntetés nélkül:  

Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen. (János 16,24)

Ha eljön a dicsőség a nevére.

 

A Negyedik Parancsolat: A nyugalom napja

Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belől van; Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt. (2 Mózes 20,8-11)

 

Ne dolgozzunk a hetedik napon, hat napot igen. Ajándékba adta Isten a szombatot. Vasárnap Istenre kell figyelnünk.

 

A Negyedik Parancsolat: A hét első napja

Lőn pedig, mikor az úton menének, hogy ő beméne egy faluba; egy Mártha nevű asszony pedig befogadá őt házába. És ennek vala egy Mária nevezetű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az ő beszédét. Mártha pedig foglalatos volt a szüntelen való szolgálatban; előállván azért, monda: Uram, nincs-é arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért néki, hogy segítsen nékem. Felelvén pedig, monda néki Jézus: Mártha, Mártha, szorgalmas vagy és sokra igyekezel: De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik ő tőle. (Lukács 10,38-42)

 

Mária és Márta története. Kezdetben szombaton ünnepelte Izrael a nyugalom napját. De később áttevődött vasárnapra, Jzus feltámadásának napjára.. Vasárnap a hét első napja.

Vasárnap à Az Úr nagy tettei felett való örvendezés.

 

Az Ötödik Parancsolat: A szülők tisztelése

Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked.(2Mózes 20,12)

 

Ez az ige már a második kőtáblán van. Láttuk, hogy az első négy parancsolat az élő Istennel való kapcsolatról szól A többi hat pedig az emberi közösségek szabályairól.

Ami fontos az a tisztelet!

Minden hatalom felülről adatik.

 

„Mint férfit, akit anyja vígasztal, akként vígasztallak titeket én, és Jeruzsálemben vesztek vígasztalást!” (Ézsaiás 66,13)

Szülői feladat betöltése, de közben túl kell mutatni Istenre is. 

Földi Atya à Égi Atya

 

Az Ötödik Parancsolat: Túlmutatni és túllátni

Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked.(2Mózes 20,12)

 

A szülők akkor töltik be az Ötödik Parancsolatot, ha túlmutatnak Istenre. A gyermekek pedig akkor, ha túllátnak a szüleiken, és bennük is végső soron a mennyei Atyát, mindannyiunk Istenét tisztelik.

De hogyan történik ez a túlmutatás, túllátás a gyakorlatban:

1. Miközben az apa engedelmességre neveli fiát, ő maga is engedelmes gyermeke marad a mennyei Atyának.

Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé. (1Kor 11,1)

Mindig stabil, megbízható szeretet kell adni gyermekünknek. Ha a gyereknek van igaza, igazat kell adni neki. Miközben erre törekszünk krisztusi tulajdonságok jelennek meg az életünkben. Egyebek között azzal is túlmutat önmagán a szülő Istenre, ha olyan megbízható barátja lesz gyermekeinek, akiben soha sem kell csalódniuk. Istenhez mi bármikor oda mehetünk, és akárhonnan kiálthatunk hozzá. A disznók vályújától is kiálthatott a tékozló fiú, és onnan is hazavonzotta őt az a rendíthetetlen atyai szeretet, amelyről Jézus ebben a példázatban beszél.

 

Mi, akiket Isten gyermekekkel ajándékozott meg, tudunk-e úgy viselkedni otthon, hogy mindig ugyanazt a megbízható, stabil szeretet találják bennünk, amire vágynak, amivel sokszor nem élnek, de amire életük egy-egy nehéz pillanatában nélkülözhetetlenül szükségük van, és amit sehol máshol nem találnak meg, csak apjuknál vagy anyjuknál?

Az Atyától kell megtanulni, hogy hogyan lehet jó apának, anyának lenni. A közös családi esti áhítatok mérhetetlenül sok áldást jelentenek a család minden tagjának.

 

2. Vajon milyen eredményeket várhatunk, ha hivatásunk magaslatán állva, tudatosan igyekszünk otthon jó szülőnek lenni?

 

Tisztán kell látnunk feladatainkat és lehetőségeinket. Tisztán kell látnunk azt, hogy egy hívő keresztyén ember, ha otthon a családban is hívő keresztyénként él , még nem csinált semmit. Óriási dolog, ha otthon élő hitű szülők vannak, és hangzik az imádság a gyermekekért akkor is, amikor nem is sejtik. Óriási jelentősége van annak, ha látják szüleik életében, mit is jelent ma Jézus Krisztus tanítványának lenni.

 

3. Mit jelent túllátni a másikon? Tisztelni a másikat azt jelenti komolyan venni. Isten nem hallgatja meg és teljesíti minden kérésünket, éppen azért, mert komolyan vesz minket.

A szeretet dönti el, hogy komolyan kell venni vagy nem. Miért? Mert a szeretet lényege a Biblia szerint, hogy képes vagyok a másik helyére állni, az ő fejével gondolkozni, az ő szívével érezni. Képes vagyok úgy átélni a valóságot, ahogyan ő. Isten szeretete azt jelentette, hogy a helyünkre állt. Jézus Krisztus a bűnös ember helyére állt és elszenvedte helyette – helyettünk – az ítéletet. Ebben lett nyilvánvaló az Ő szeretete. Ennek a művészetét kell megtanulnunk, és ezt csak az Atyától tanulhatjuk meg.

 

A Hatodik Parancsolat: Megóvjuk vagy megöljük?

Ne ölj. (2Mózes 20,13)

 

A hatodik parancsolat, látni fogjuk majd, mi minden van ebben a két rövid szóban. Nem csak fegyverrel lehet gyilkolni, hanem gyűlölködő szóval és gyilkos indulattal is. Nem csak egy pillanat alatt lehet kioltani valakinek az életét, hanem úgy is, hogy éveken, évtizedeken át marjuk, rágjuk, gyilkoljuk egymást. Nem csak kézzel lehet megfojtani valakit, hanem úgy is, hogy folyamatosan beléfolytjuk a szót.

Van a gyilkosságnak olyan formája, ami úgy következik be, hogy valaki tétlenül nézi, hogyan hal el szeretteiben egy tiszta gondolat, egy Istentől ihletett szent érzés, az Igéből világosan megérett parancs, felülről való üzenet, amely elkezdhetné az életet, de mert nem támogatja elpusztul.

A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet. (János 6,63)

Jézus Krisztus mindent megtett azért, hogy ne pusztuljunk el, hanem életünk legyen és bővelkedjünk. Ne ölj – ez végső soron ezt jelenti: engedd, hogy Jézus éljen igazán benned és gyermekeidben! Ne ölj, vagyis kezdj el végre élni!

A Hatodik Parancsolat: Emberölés – haraggal és szóval

Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, aki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: aki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: aki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Máté 5,21-22)

 

A farizeusok is azt gondolták magukról, hogy sosem szegték meg a hatodik parancsolatot.

Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképpen sem mehettek be a mennyeknek országába. (Máté 5,20)

Isten nem azt nézi, ami a szem előtt van, a felszínen van, hanem a szív mélyét vizsgálja, sok olyan dolgot i gyilkosságnak minősít, amiről mi nem is gondolnánk, hogy az, vagy szeretnénk bebizonyítani, hogy nem az.

A gyilkosságot azért tekinti a Szentírás olyan borzasztó nagy bűnnek, mert mindig Isten ellen irányul. Aki ember ellen támad, végső soron Istennel szegül szembe. Vagyis Jézus azt mondja, hogy lehet ölni haraggal és szóval is. Aki ápolgatja magában a haragot, és nem hajlandó megbocsájtani a testvérének, az olyan mintha meggyilkolta volna. Káin testvérgyilkossága sem a tettlegességgel, hanem az irigységgel kezdődött.

Aki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, ami megmaradhatna ő benne. (1János 3,15)

 

A Hatodik Parancsolat: Háromféle elégtétel

Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is. És aki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is. (Máté 5,38-40)

 

A Szentírás az elégtételnek három formáját említi: az önkényes, a törvényes és az irgalmas elégtételt.

 

A Hatodik Parancsolat: Mennyit ér az ember?

Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, aki fogad vala méhében és szűli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól. És ismét szűlé annak atyjafiát, Ábelt. És Ábel juhok pásztora lőn, Kain pedig földmívelő. Lőn pedig idő multával, hogy Kain ajándékot vive az Úrnak a föld gyümölcséből. És Ábel is vive az ő juhainak első fajzásából és azoknak kövérségéből. És tekinte az Úr Ábelre és az ő ajándékára. Kainra pedig és az ő ajándékára nem tekinte, miért is Kain haragra gerjede és fejét lecsüggeszté. És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet? Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta. És szól s beszél vala Kain Ábellel, az ő atyjafiával. És lőn, mikor a mezőn valának, támada Kain Ábelre az ő atyjafiára, és megölé őt. És monda az Úr Kainnak: Hol van Ábel a te atyádfia? Ő pedig monda: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-é én az én atyámfiának? Monda pedig az Úr: Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földről. Mostan azért átkozott légy e földön, mely megnyitotta az ő száját, hogy befogadja a te atyádfiának vérét, a te kezedből. Mikor a földet míveled, ne adja az többé néked az ő termő erejét, bujdosó és vándorló légy a földön.Akkor monda Kain az Úrnak: Nagyobb az én büntetésem, hogysem elhordozhatnám.Ímé elűzöl engem ma e földnek színéről, és a te színed elől el kell rejtőznöm; bujdosó és vándorló leszek a földön, és akkor akárki talál reám, megöl engemet.És monda néki az Úr: Sőt inkább, aki megöléndi Kaint, hétszerte megbüntettetik. És megbélyegzé az Úr Kaint, hogy senki meg ne ölje, aki rátalál.

(1Mózes 4,1-15)

És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. (1Mózes 1,26-28)

 

Nietzsche: „Az ember azonban célszerűen alakíthatja a társadalmat úgy, mint ahogyan egy kertész metszi a szőlőt vagy a sövényt.”  Teljesen figyelmen kívül hagyja Isten igéjét. Az idők a módszerek változnak, az eszközök fejlődnek, de a bennünk lakozó indulat a régi.

 

A Biblia alapján miért nem szabad embert ölni?

1. Mi az oka annak, hogy ott lapul bennünk, sokszor felismerhetetlenül, az emberölésnek a vágya? Ennek oka az, hogy a másik ember zavar minket.
2. De miért tilos embert ölni? Azért, mert az ember az egyetlen teremtmény, akit Isten a saját képére teremtett. Tehát az ember Isten tulajdona.

 

Jézus miért jött?

Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért. (Máté 20,28)

A „Ne ölj” ebben az összefüggésben azt jelenti: légy kész odaadni az életed másokért. Vagyis szeretni, szolgálni, Krisztust követni.

 

A Hatodik Parancsolat: Az öngyilkosságról

Ne ölj. (2Mózes 20,13)

Nemcsak egymás, hanem magunk élete ellen is védhetünk. Ezt épp úgy tiltja Isten, mint a mások életének kioltását.

Magyarországon mindig nagyon magas volt az öngyilkosok száma. Az utóbbi években négy és ötezer között mozog évente, ami azt jelenti, hogy naponta 12 ember hal meg a saját keze által. Azoknak a száma, akik megkísérlik az öngyilkosságot, de nem hallnak meg, ennek öt-hatszorosa.

Az öngyilkosság is gyilkosság. Egyedül Istennek van joga életet adni és elvenni.

Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja. (Máté 6,34)

Bízzuk a holnapot az Úrra!

Gyakorta úgy követ el valaki öngyilkosságot, hogy bezárja magát. Vagy másik jellegzetes formája az önemésztés. Vagy jellemző lelki öngyilkosság, ha valaki feladja. De öngyilkosság az is, ha lemondunk gyermekünkről, miközben vállalhatnánk. Vagy a háborúk tömeg-öngyilkosságok. Ide sorolhatjuk a közlekedési baleseteket is.

 

A Hatodik Parancsolat: Öngyilkos rohanás

Monda pedig néki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget. Ő pedig monda néki: Ember, ki tett engem köztetek biróvá vagy osztóvá? Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete. És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje. Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet. És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat. És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél! Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; amiket pedig készítettél, kiéi lesznek? Így van dolga annak, aki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag. (Lukács 12,13-21)

Mert így szól az Úr Isten, Izráelnek Szentje: Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna; csöndességben és reménységben erősségtek lett volna; de ti nem akarátok; Hanem ezt mondátok: Nem, sőt lóra ülvén, futunk; ezért futnotok kell; és gyors paripán elvágtatunk; ezért gyorsak lesznek üldözőitek. Ezer fut egynek riasztására, ötnek riasztására mind elfuttok, mígnem úgy maradtok, mint egy szál fenyő a hegytetőn, mint egy zászló a halmon. S azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges ő, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, akik Őt szolgálják. (Ézsaiás 30,15-18)

 

Az öngyilkosságnak az a formája, amikor az ember agyonhajszolja magát. Ebbe a merényletbe nem azonnal halnak bele az emberek, de egyszer csak hirtelen és váratlanul megáll a meghajszolt szív. Eltelnek sokszor hetek, hónapok, sőt olykor egy egész élet is, és nincs megállás.

Miért ez a nagy rohanás? Hova sietünk? Magunk sem tudjuk a választ. Egy idő után már nem mi szabjuk meg a sebességet, hanem az sodor magával minket.

Mit is mond az ige? „Megtérve és megnyugodva megmaradhattok. Csendességben és bizalomban erősségetek lesz.” A nagy rohanástól felszínessé válik az élet.

 

A Hatodik Parancsolat: Öngyilkos civilizáció

És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. (1Mózes 1,28)

És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt. (1Mózes 2,15)

 

Környezete rohamos átalakításával az ember saját életét veszélyezteti. Biológiai alapszabály, hogy az az élőlény, amelyik elpusztítja, a környezetét kipusztul. Isten úgy teremtette a világot, hogy benne az élőlények bonyolult összefüggésben, láncolatban, végső soron egymást segítve élnek. Nagyszerű lehetőségek vannak beépítve az élővilágba, amelyek segítségével a káros hatások korrigálhatók.

Milyen szomorú, hogy éppen az ember az, aki olyan drasztikusan árt az élővilágnak, hogy az élet ma már nem képes azt korrigálni. Rohamosan csökken a föld termőterülete, a városok viszont hihetetlen mértékben terebélyesednek, különösebb tervezés nélkül össze-vissza, sok problémát okozva.

A tudósok szerint az egész láncolat kiindulópontja a Föld népességének robbanásszerű növekedése. Háromnaponta egy millióval többen vagyunk. A jövő század elejére 8 milliárd emberrel számolnak. Budapest levegőjének szénmonoxid tartalma a megengedettnek négyszerese. Egyelőre még kibírjuk, hiszen sokat kibír az ember, de vég nélkül nyilván nem tudunk alkalmazkodni.

Miért következik be mindez? Miután Isten megalkotta a világmindenséget és az első emberpárt, ezt olvassuk: „És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. (1Mózes 1,28)

És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.” (1Mózes 2,15)

1. Szaporodni és uralkodni a teremtett világon.
2. Művelni és őrizni azt.

 

A Hetedik Parancsolat: A nemek eredete

Ne paráználkodjál. (2Mózes 20,14)

 

Talán ez ellen az ige ellen vétünk a legtöbbet. A nemiség, a szerelem, a házasság, a család kérdésében szinte mindenkinek fáj valami. Fáj annak, aki még előtte van, fáj annak, akinek már elege van belőle, fáj annak, aki nélkülözi, és fáj annak, aki már túl van rajta.

És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt. És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert amely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve. És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak; de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala. Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közül, és hússal tölté be annak helyét. És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, amelyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez. És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett. Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté. Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala.(1Mózes 2,18-25)

 

A Szentírásnak ezek a részei rendkívül tömör, sűrített összefoglalásai az egész emberiség történetét döntően meghatározó eseményekről. Éppen ezért minden szót külön jól kell érteni ahhoz, hogy azután többet mondjon nekünk ez az óvás és bíztatás: „ne paráználkodj!”

 

1. Mindenekelőtt arra az isteni minősítésre figyeljünk fel, hogy nem jó az embernek egyedül lenni. Isten ezzel azt mondja ki, hogy az ember nem arra való, hogy egyedül önmagának, önmagáért éljen, hanem, hogy valakivel együtt, közösségben, sőt valakiért éljen.
2. Nem akárki alkalmas azonban arra, hogy az ember magányát megszüntesse. Az embernek hozzáillő segítő társra van szüksége.
3. Nagyon érdekes ebben a leírásban. hogy amíg Isten megformálja az asszonyt, addig a férfi alszik. Vagyis nincs tevékeny része az asszony létrehozásában. Készen kapja őt Istentől ajándékba.

 

 Ha megnézzük a Szentírásban írottakat az Egyház és Jézus kapcsolatáról, akkor abban egészen különös analógiát fedezhetünk fel. Jézus sem akar egyedül maradni, mennyasszonya az Egyház, vagyis a Biblia nyelvén a benne hívők.

 

A Hetedik Parancsolat: Házasságtörés a házasságban

A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk; De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg; Hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék. És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.

És meghallák az Úr Isten szavát, aki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között. (1Mózes 3,1-8)

 

A házasság nem emberi társulás, hanem Isten alkotása. Úgy formálta Isten az embert, hogy férfivá és nővé teremtette, akik mindketten vágyakoznak a másik után. Ez a vágy akkor elégül ki, ha teljes közösségre jutnak egymással. Ezen belül fontos szerepet játszik a szexualitás. Aki azonban innen kiragadja, az nem a helyén használja, vagyis helytelenül él, visszaél vele. Ettől óv minket Isten a 7. igével, amikor ezt mondja: „Ne paráználkodj!” Ne légy házasságtörő!

A Szentírás azt tanítja, hogy a szexualitás két ember egész életre szóló és teljes közösségének a része. Ezen belül nagyon fontos helye van, de ezen kívül, önmagában mindenféleképpen kárt okoz.

Melyek a házasság legfontosabb elemei? Minden polgári és egyházi esküben szerepel ez a két szó: szeretet és hűség. Nem egyszerű fogalmak ezek, hiszen például a szeretetnek is rendkívül sok megnyilatkozása van. Ha bármelyik fontos része hiányzik, akkor az már megtört kapcsolat. Éppen azért vegyük sorra azokat az elemeket, amely nélkül elképzelhetetlen egy férfi és egy nő életre szóló közössége.

Néhány közismert idegen szó, melyekkel a szeretet megnyilatkozásokat jelölni szoktuk:

1. A szextus, a szexualitás, a leplezetlen nemi vágy.
2. Erosz, az erotika.
3. A legáltalánosabb szeretetforma a filosz.
4. Agapé, amikor az Újszövetség Isten szeretetéről beszél, mindig ezt a szót használja.
5. Hűség, a házasság nélkülözhetetlen összetevője.

Olyan a házasság, mint egy fa: a levelei szextus, az ágai az erosz, a törzse a fillosz, a gyökerei az agapé, a hajszálgyökerei pedig a hűség. 

 

A Hetedik Parancsolat: Jézus és a hetedik ige

Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében. (Máté 5,27-28)

 

Miért is foglalkozik Jézus a Hegyi beszédben ezzel a kérdéssel?

Azért mert az ő korában feledésbe merült ennek a szónak az eredeti jelentése. Jézus mikor visszatér, azt mondja, hogy a szívében is paráználkodhat az ember. Jézus módszere az, hogy mindig a gyökerénél, radikálisan fogja meg a problémát. Arra mutat rá és ad tanácsot, megoldást. Ha ott mélyen nem házasságtörő valaki, akkor a jogi eljárások nagy része is feleslegessé válik. Jézus mindenképpen megtérésre hív, és ezt a lehetőséget kínálja: megújulhat a beteg és feltámadhat a halott házasság!

 

A Hetedik Parancsolat: Jézus a válásról

És hozzá menének a farizeusok, kisértvén őt és mondván: Szabad-é az embernek az ő feleségét akármi okért elbocsátani? Ő pedig felelvén, monda: Nem olvastátok-é, hogy a teremtő kezdettől fogva férfiúvá és asszonynyá teremté őket, És ezt mondá: Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy test. Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza. Mondának néki: Miért rendelte tehát Mózes, hogy válólevelet kell adni, és úgy bocsátani el az asszonyt? Monda nékik: Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte volt meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok; de kezdettől fogva nem így volt. Mondom pedig néktek, hogy aki elbocsátja feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő; és aki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörő. (Máté 19,3-9)

 

Jézus szerint nem kell a nemiség sem démonizálni, sem isteníteni. Nem ez minden örömnek a teteje, se nem minden baj forrása. Önmagában nem jó és nem rossz. Istentől kapott lehetőség, amivel lehet jól és rosszul is élni. Ajándék és feladat egyaránt.

Van egy liberális felfogás, mi szerint felesleges a házasság, hogy az ember szexhez jusson. A házasságnak lényege maga a házasság, hogy két test egy testé legyen. Szabaduljon fel a szeretetre és élje meg az élet minden területén is!

 

A Hetedik Parancsolat: A házasság korlátai

Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben. (Máté 22,30)

 

Ez a parancsolat tulajdonképpen a házasságtöréstől óv meg minket. Nagy lehetőségek nyílnak a házasságban, de korlátokat is okoz.

Aki hallgatja Isten igéjét, az vállalja, hogy ha házasságra lép az végleges. Vállalni mindig nehéz valamit ezért keresik a házasság nélküli szabad együttélés keretét. Szíve mélyén mégis mindenki azt kívánja, hogy harmonikus, tartós házasságban éljen.

 

A Hetedik Parancsolat: Házasság előtt?

Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat. (Márk 12,29-31)

 

Sokaknak fájó és sajgó kérdés. Ma már az emberek lefekszenek házasság előtt. Sokszor nem igaz a történetük, de sokszor igen. Egyébként vannak, akik betartják, hogy házasság előtt nem szexelnek. Léteznek tiszta és boldog szerelmek, de ezekről keveset hallani.

Mit mond tehát a Biblia a házasság előtti nemi életről? Azt, hogy ne tegyük meg! Nem érdemes. Nem éri meg, nem az igazi, nem Isten akarata szerint való.

A szeretet tanít meg együtt rezdülni a másikkal. Nem használni, kihasználni, felhasználni, élvezni akarja őt, hanem meggazdagítani és védeni. A szeretet azt jelenti, kész vagyok bármiről lemondani ő érte. Az ilyen célravezető lemondás alapozza meg aztán két ember testi-lelki közösségét. A szeretet nagyon sokszor áldozatban nyilvánul meg.

 

A Nyolcadik Parancsolat: Ne lopj!

Ne lopj. (2Mózes 20,15)

Aki oroz vala, többé ne orozzon; hanem inkább munkálkodjék, cselekedvén az ő kezeivel azt, ami jó, hogy legyen mit adnia a szűkölködőnek. (Efezus 4,28)

 

Lopáson általában azt értjük, amikor úgy jutunk valamihez, hogy ez által másvalaki károsodik. Isten Igéje óv minket ettől, és azt tanácsolja, tanuljuk meg tőle, mi az: elég.

Melyek a lopás jellemzőbb formái:

A lopás legáltalánosabb formája, amikor elvesszük a másiktól, ami az övé. Ez a legegyértelműbb vitathatatlanul legvilágosabb eset. Történhet erőszakkal vagy hízelegve. Nyíltan vagy alattomosan. 

Rabolni egymás idejét is ide tartozik.

Vagy ellopni mástól a nyugalmat, csendet, az is ide tartozik.

Ellopni más jókedvét, mosolyát ezek is szintén ide sorolhatók.

Ha nem engedem, hogy valaki többre jusson. Ha én nem, akkor ő se.

Az is meglopás, ha nem segítek rajta, amikor tudnék.

Mi lehet a gyökere a rablás ösztönnek?

Nyilván az, hogy ami van az kevés.

„Ne lopj” – ez nem parancs, hanem bíztatás. Nem kell lopnod, kapsz bőven ajándékként, és aztán lesz mit adnod.

A Nyolcadik Parancsolat: Minden Istené

Ne lopj. (2Mózes 20,15)

 

Az már nagy előrelépés, amikor az ember rájön, hogy minden Istené. Ilyenkor a szíve megtelik az Ő dicsőítésével.

Mert kicsoda különböztet meg téged? Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna? (1Kor 4,7)

Aki nem tudja, hogy mindenét Istentől kapta az dicsekszik. Aki tudja, hogy minden Istentől van, az dicsőíti Istent.

 

A Nyolcadik Parancsolat: Tolvaj vágyak

Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék. A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel. Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével! (Példabeszédek 30, 7-9)

 

A Szentírásnak az a fontos üzenete, hogy ezen a világon minden Istené. Ő a világmindenség Ura, övéi vagyunk mi magunk, szeretteink és javaink egyaránt. Tőle kaptunk mindent, részben, hogy használjuk, részben sáfárságból. Nagy öröm és kiváltság, nagy öröm és kiváltság, hogy Isten beavat minket világfenntartó, gondviselő munkájába. Többet bíz ránk, mint amennyire szükségünk van, hogy szabadon és önállóan gondolkodjunk vele. A keresztény etika ezt a kétféle tulajdont személyi és kezelési tulajdonként különbözteti meg. A hívő ember hálaadásával élvezi, amit ő kapott, és hűségesen sáfárkodik azzal amit másoknak kell tovább adnia.

 

A Kilencedik Parancsolat: Hamis tanúk

Mert mindnyájan sokképpen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni. Ímé a lovaknak szájába zabolát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nékünk, és az ő egész testöket igazgatjuk. Ímé a hajók is, noha mily nagyok, és erős szelektől hajtatnak, mindazáltal igen kis kormánytól oda fordíttatnak, ahová a kormányos szándéka akarja. Ezenképpen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. Ímé csekély tűz mily nagy erdőt felgyújt! A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. Úgy van a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplősíti az egész testet, és lángba borítja életünk folyását, maga is lángba boríttatván a gyehennától. Mert minden természet, vadállatoké, madaraké, csúszómászóké és vízieké megszelídíthető és meg is szelidíttetett az emberi természet által: De a nyelvet az emberek közül senki sem szelidítheti meg; fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes. Ezzel áldjuk az Istent és Atyát, és ezzel átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlatosságára teremttettek: Ugyanabból a szájból jő ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ezeknek így lenni! Vajjon a forrás ugyanabból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserűt? Avagy atyámfiai, teremhet-é a fügefa olajmagvakat, vagy a szőlőtő fügét? Azonképpen egy forrás sem adhat sós és édes vizet. (Jakab 3,2-12)

Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. (2Mózes 20,16)

 

Ezzel az igével Isten a nyelvünktől védi embertársainkat. Nem csak úgy ölhetünk meg valakit, hogy megöljük, hanem úgyis, hogy megszóljuk. Nem csupán azzal, tehetünk valakit szegényebbé, hogy ellopjuk a javai egy részét, hanem hogy is, hogy meglopjuk a jó hírnevét, a becsületét.

Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. (2Mózes 20,16)

 

Azt jelenti, hogy minden szót felesleges kimondani! Továbbá, hogy a másikat a nyelvünktől védenünk kell, mert képesek vagyunk neki azzal ártani, sokszor oda sem figyelve, sokszor akarattal. Végül az is benne van, ebben az igében, hogy kezdjünk el végre azért imádkozni, bár adna az Úr mindnyájunknak bölcs nyelvet, hogy tudjuk erősíteni a megfáradottakat beszéddel.

 

A Kilencedik Parancsolat: Egyetlen rossz szó

Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk. Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak. (Efezus 4, 25.29)

Nagy felelősség tehát beszélni. Minden szónak súlya és sokszor egészen kiszámíthatatlan következménye van. Ezért meri az apostol leírni: „Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék!”

De vajon meglehet-e ezt valósítani? Sokan úgy próbálták elkerülni a nyelv bűneit , hogy némasági fogadalmat tettek, majd olyan helyre vonultak el, ahol ezt meg is lehet tartani. Nyilván érezzük, hogy egyrészt nem tehet mindenki ilyen fogadalmat, másrészt nem ez a kiút. Nem azért adta nekünk Isten a nyelv ajándékát, a beszéd lehetőségét, hogy aztán ne használjuk. Valahol máshol van a megoldás.

A válaszadáshoz vegyük alapul a kezdeti Igénket. Ha ugyanis csak azt mondjuk, ami igaz, ami szükséges, és ami épít, akkor egészen biztosan nem fogjuk elkövetni egymás ellen a nyelv bűneit. Ami igaz, ami szükséges és ami épít. Tulajdonképpen nem ujjhelyre szedhető szabályok ezek, amit ha betart az ember, akkor rendben van a dolog.

 

A Kilencedik Parancsolat: Néhány kérdés

Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. (2Mózes 20,16)

 

1. Készek vagyunk-e haladéktalanul abbahagyni mindenféle hazudozást és rágalmazást?
2. Kicsoda nekünk Jézus Krisztus?
3. Készek vagyunk-e elismerni hazudozó, rágalmazó beszédünk valóságos okát? Mi lehet az?
4. Készek vagyunk-e csendben elszenvedni a rágalmakat?
5. Hiszel-e az igazság győzelmében? Akkor is, ha most még sokszor a hazugság látszik diadalmaskodni?

A Tízedik Parancsolat: Ne kívánd!

Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé. (2Mózes 20,17)

 

Isten a tízedik igében az ember szívét veszi bonckés alá.

Azért tekinthetjük ezt az igét a legmélyebbre hatónak, mert nem csak arra szólít fel, hogy valamit ne tegyünk, hanem, hogy ne is kívánjuk!

A kívánság tekintetében három nagy kategória van az embereknek:

1. Vannak, akik megkívánnak valamit és megszerzik, kerül amibe kerül.
2. Sok ember azzal küzd, hogy kívánja, de nem akarja, ha tudja, hogy Isten gondolataival az nem egyezik. Keserves harc ez. Pál apostol a Római levél hetedik részében vall arról, hogy maga is végigküzdötté.
3. És az, hogy már nem is kívánjuk azt, ami tisztátalan, gonosz, gonosz, Istentől idegen, vagy a másiké. Isten kiveszi szívünkből sokszor még a kívánságot is.

 

A Tízedik Parancsolat: A kívánság okai

Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé. (2Mózes 20,17)

 

Vizsgáljuk meg mi is voltaképpen az oka annak a kívánságnak, amit Isten megtilt. Amikor arról van szó, hogy „ne kívánd” talán érezzük, mennyire emberi létünk legmélyére, abba a szférába nyúl Isten, ahová senki más nem láthat csak Ő. Olyan dolgokat érint ez az ige, amiket mindenki más elől sikerül eltitkolnunk. Emberi szívünknek, gondolatainknak abba a rejtett zugába világít be, ahol cselekedeteink, sőt egész életünknek rejtett rugói, a kívánságok vannak.

1. Megborzadtunk-e már valaha, hogy mi minden van bennünk:
2. Elég tudatos-e bennünk az, hogy Isten mindazt látja, amit a világ elől – talán teljes sikerrel – titkolni akarunk?

 

A Tízedik Parancsolat: A kívánság következményei

Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. (Máté 5,43-44)

 

Azt láttuk eddig a tízedik parancsolat kapcsán, hogy a bennünk lévő féktelen kívánságoknak mi az oka. Az ember Istentől függetlenül akar élni, és ez okozza szegénységét. Végső soron azt kívánjuk, ami Istené, ezért kielégíthetetlenek a kívánságaink. Ebből következik, hogy egyedül Isten tud megelégíteni minket. Aki engedi, hogy Ő töltse meg az életét úgy, ahogyan jónak látja, az nem kívánni foga a felebarátjáét, hanem adni akar, és tud is neki.

forrás:

 

 

Oldal: TIZPARANCSOLAT
LÉLEK-BARÁT - © 2008 - 2024 - lelekbarat.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat