LÉLEK-BARÁT

A hamisság eszközei

Efézus 6:11-17; 2.Korintus 10:4-5;

Ennek a szerdai alkalomnak az Efézusbeli gyülekezetnek írt levél 6. fejezetének a 11. versétől olvasom az alapigéjét: „Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak. Annak okáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok. Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat...”

Nem folytatom tovább a fegyverzetekkel, majd talán a későbbiekben. Utána olvasom a 2. Korinthusi levélből a 10. fejezet 4-5 verseit: „Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;”

Szellemi harcok. Igen sokszor hallhatjuk azt, hogy harcba mennek, különböző szellemi harcot végez a kereszténység, nekimennek a Sátánnak, és meg is van írva, hogy nekünk nem a szellemi harcokat kell végeznünk, hanem pontosan a nagy szellemi hatalmasságok és különböző démonok fejedelmei és egyebek ellen kell harcolnunk. Kicsit pontosítani kellene ezeken. Kellene ezeken pontosítani, pontosan a felolvasott Igék alapján, mert a Korinthusi levélben máris vissza van metszve ez a gondolat, amit naponta lehet találni a szellemi harcok kapcsán, hogy ez a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; Nem testi, nem lelki fegyverek vannak, s ebben a pillanatban a testinél és a lelkinél tudomásul kell venni, hogy naponta beleesünk merő jóhiszeműen, és vallásossággal, hogy testből, indulatból, gondolatból, érzelemből, tehát lelkileg támadunk meg bizonyos dolgokat, és a Sátánt megdorgáljuk és a Sátán ellen megyünk. Nem vesszük észre, hogy aki testi ember, aki lelki ember, az szellemi harcot nem tud folytatni. Itt vannak azok az eláruló pillanatok, amikor valaki a nagy gondolataival, nagy győzelmeivel, nagy tudásával nekiáll a Sátán magaslatait lerombolni, nekimegy a fejedelemségeknek, amikor erőből, csípőből, izzadtságszagúan nekikezd megdorgálni, és harcolni mindenféle ördögi ténykedés ellen.

Amikor ezt a bibliai verset előveszem, akkor mégis ott a kérdés, hogy most szellemiek vagyunk és harcolhatunk-e, vagy testiek és lelkiek, érzelmiek és a testünk befolyásol, vezérel?

Tényleg szellemiek vagyunk, hogy egyáltalán ebben a harcban eszközök lehessünk? Hiszen Isten erőssége az az erő, amely szellemi harcra minket használhat úgy, hogy nem mi harcolunk, mi csak eszközök vagyunk.

Amikor olvastuk a Bibliában ezt az efézusi intelmet, hogy vegyétek fel a különböző fegyverzeteket, amikor olvastuk a 6. fejezetben: „Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába, és felsaruzván lábaitokat a békesség evangéliumának készségével; Mindezekhez fölvevén a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok; Az üdvösség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, amely az Isten beszéde.” Amikor ezeket a fegyverzeteket fölvesszük, akkor a lelki szemeim előtt ott vannak a keresztények, akik ezeket szépen csatolgatják föl magukra, függetlenül attól, hogy ezeket egyiket sem tudják létrehozni maguktól, hiszen ezeket Isten adja. A harchoz megadja a megfelelő fegyvereket és megfelelő eszközöket. A harc pedig nem más, mint tusakodás, ellenállást jelent, és nem győzelmet. Ez a birkózó meccsnek, a birkózó páston lévő embereknek a harca, amikor egymást győzködik, gyúrják le, egészen a szőnyegig, két vállig, a lefektetésig, és nem támadó harcművelet. Nem. Itt két erő egymásnak feszül és ehhez kellenek ezek a bizonyos fegyverek.

Amikor ezeken a fegyverzeteken gondolkodtam, akkor rá kellett döbbennem a következőre: hát mi be vagyunk csapva! Nem is egyszer, nem kétszer. Sátán nem azzal játszik, hogy vedd fel a pajzsodat, és akkor én jövök és megtámadlak. Nem! Ő veszi fel a pajzsot! Ő veszi fel a hitet, ő veszi fel a lábvédőt, ő veszi fel a mellvasat, pontosan, hogy meg se értsed, hogy kicsoda ő! Szembe jön a Bibliával. Szembe jön a hitvallásával. Szembe jön, azt mutatja, amihez te nem mersz hozzáérni. Ő jön a próféciával, ő jön a kegyelemmel, ő jön mindennel, amit neked kellene védelemként használni.

Ebben a korban egyre inkább lehet látni, hogy a Sátánnak az eszközei a hamisítványok. Fölemeli a hamis hitet, fölemeli a hamist, a hamist, a hamis hitet, a hamis üdvösséget, a hamis mindent. Mi a mi feladatunk? Pontosan erre kell a mai időszakban figyelni, pontosan erre! A Sátán nem csak belövi a rágalmazás nyilacskáit, hogy tüzet csináljon közöttünk, így magyarázzák a legtöbben a Sátán nyilait. Persze, a rossznyelv ha bejön, az embernek ég még az arca is, hogy ha hátba lőnek egy felgyújtó nyíllal, akkor ég a ruhám, ég a szolgálatom, minden ég, akár a ház is leéghet…nem, nem, nem. Nem csak nyíl az, az csak egyfajta. Szépen lövöget, szépen jönnek a különböző vádak, különböző beszólások, bekiabálások innen, onnan. Ezzel nem kell igazából törődni, nem ezeket kell megoltani, ezek elalszanak saját maguktól, mert ha nem gyúlékony valami, akkor hiába lövöldözöl te oda akármilyen beszurkozott nyilat, nem fog égni. Neked pontosan arra a fegyverzetre kell felfigyelni, amit itt ír Efézusba maga Pál tanácsként, lelki fegyverzetként, hogy fölövezte magát a Sátán az igazlelkűséggel, mert ő az igaz. Ő az igaz, és te nem mersz lépni! Elhiszed, hogy szemben az igazság jön. Ha szembejön veled az igazság, nem mersz még védekezni sem, téblábolsz, nem tusakodsz. Bizony, amikor nagyon közel jön, akkor viszont sokkal erősebb nálad. Pontosan azért erős, mert eléri a testedet, eléri a gondolataidat. Pontosan, mert már nem tudsz különbséget tenni az igazság között. Az igazság mellvasát ő hordozza veled szemben, akkor te nagyon könnyen nem mersz visszautasítani, nagyon könnyen nem mersz megállítani feléd induló hadsereget, akit te testvérnek nézel, akit ugyanannak a csapatnak látsz, aki jön veled szemben. Hát ő is az igazsággal jön, ő is a hittel jön, ő is az üdvösséggel jön, ő is a Bibliát használja, ő is!

No de tudjuk-e, hogy a szellemi harcnak van egy nagyon, de nagyon fontos része: el kell kérni a szellemek megítélésének az ajándékát! Igen, mert ugyanazzal a pajzssal állsz szemben, a Bibliával ütnek agyon, az igazsággal próbálnak beleverni a földbe és az üdvösséget úgy osztogatják, mint a cukrot, és te megbotlasz, hogy tényleg, van-e üdvösséged. Félted az üdvösséged, hogy nehogy megtámadja az, aki a Bibliával a kezében jön, mert akkor megsérted a Szent Szellemet, mert ezt szajkózza neked. Tudom-e, hogy az, akinek a kezében van az igazság, nem biztos, hogy az az igazság. Hogy ha valakinek a kezében van a Biblia, nem úgy használja azt a Bibliát. Ha kezében van, rajta vannak ezek a fegyverzetek, pajzsok, a hitnek a pajzsa, ő is a saját hitével fog védekezni.

Oly sokszor beszéltünk mostanában a tudatmódosításról. Neki is van egy pajzsa, olyan pajzsa, amit te át nem törsz soha. Olyan pajzs, amin egyszerűen áthatolhatatlan a szavad, a bizonyságaid által Isten Igéje sem megy át. Neki van egy hite! Egy berögzött hite van, és neki is van egy üdvössége, fölvette a sisakját: az önigazultság üdvössége. „Az üdvösség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, amely az Isten beszéde” – hogyne, a Léleknek kardja? Úgy csapkodnak a Bibliával, hogy csak úgy csattan! Úgy kaszabolnak és ölik egymást a keresztények is, ahogy kell. Ugyan, mi az a kettő közötti különbség, a te hited, és az ő hitük között? Mi az, ami különbség a te igazságod, és az ő igazsága között? Valóban Krisztusnak a páncélja az, ami rajtuk van? Valóban illegitim üdvösségről van szó, vagy arról, hogy tényleg tudom, hogy van üdvösségem? Hogy tudom ezt a kettőt elválasztani?

Én úgy gondolom, hogy ezeknek a támadásoknak mindig is van egy leleplezője: mi védekezünk és van erőnk, ő támad, mert el akar foglalni. Igen, mindig is el akar foglalni. Amikor valaki nagy igazságokkal érkezik, az nem védekezés. Az a kérdés, hogy ki közelít. Az a kérdés, hogy ki áll és várja a támadást, kész arra? Mert ha te belemész egy harcba és nekiállsz Bibliával harcolni, ne ijedj meg, de sokkal-sokkal nagyobb tudásúak vannak a Biblia-pajzsa mögé bújtak közepette. Sokszor az ember belegondol, amikor olyan énekeket hallottam még gyerekkoromban is énekelni, hogy: „Adjátok a szent Bibliát a kezembe”, mögötte ott van ám, hogy ez egy szent fegyver, lehet vele menni misszionálni. Na, látod, ez a Biblia nem az. Ez a misszionálás egészen más: ez uralkodásra megy, emberi győzelemre, emberi „lekaszálásra”, és itt van, amikor a Bibliát lehet használni sok mindenre. Tényleg gyilkolni lehet vele. Tudom-e, hogy melyik igazság az Igazság? Melyik üdvösség az Üdvösség? Melyik fegyver az, amelyik igazából fegyver, és melyik az a védekező fegyver, amit nem támadásra használnak? Hiszen pont ez a leleplezője: ha valakinek a kezében ilyen fegyver van és jön, és támadni akar, az biztos, hogy nem Istentől van. Az nem tusakodni akar, hanem elszédíteni, az egy más tanítás, más igazság, más üdvösség és minden más, pedig ugyanúgy néz ki. Teljesen ugyanúgy néz ki és ebben a korban pont ez a legveszélyesebb. Tudom-e, hogy az a Biblia? Tudom-e, hogy az az Igazság, hogy az-e a hit, és minden, ami a fegyverek között mutogatva van, az valóban Istentől van-e, valóban a Krisztusé és nem a tiéd?

Mert amikor sajátként használod a fegyvert, hogy majd én adok neki, akkor meg van hamisítva még a Korinthusi levélnek is a 4. verse: „Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek” – hát akkor emberiek? Mert ha emberi lenne, akkor testi, ha valaki öncélúan akarja használni testi módon a Bibliát, az nem Istentől való. Ha valaki úgy használja a Bibliát, hogy nagyon okosan, megakar vele valakit változtatni, mint ember, az nem Isten fegyvere, nem szellemi. Istennek a fegyvere szellemi, s a te szellemedet akarja használni, nem a tested és lelked használ valamit szelleminek kimondva. A mi fegyvereink szellemiek, és ezt, mivel szellemi, mi nem tudjuk még irányítani sem, mert a szellemünket Krisztus Szelleme vezeti és Ő uralkodik. Nem én találom ki, Krisztus mit fog mondani, hanem Ő mondja, most mi a támadás. Hol kell neked tusakodni, hol kell ellenállni? Nem a Sátánt megdorgálni, hanem ellene állni. A Bibliában nem az van, hogy támadd meg, hanem pontosan az van, hogy védekezzél.

Miért is hoztam ezeket a szellemi dolgokat elő, hogy ezek a támadások hogyan működnek? Bizony, most is volt olyan kérdésem, hogy mit tegyek, megátkoztak, magamra vettem az átkot? És igen, az egyik fegyver működött: valaki az igazságát, úgy, ahogy van, elfogadtatta mással. Egy fegyvert használt. Valaki a hitét ráterhelte másra, hogy „vigyázz, mert X.Y.Z. megátkoz téged, és azért ilyen rossz az életed”. Addig nincs átok, amíg különbséget tudsz tenni fegyver és fegyver között. Amíg tudod, hogy mi Isten Igéje, tudod, hogy mi Isten Igazsága, addig nem érhet el más igazság és más semmilyen fegyver sem! Meg kell érteni: a szellemi erők és hatalmasságok valóban létezők és működőek, valóban, de nem érhet el, mert az az erő, ami a te szellemedet vezeti a saját magad védelmére, irányítja a te szellemedet, hogy a tested és a lelked ne hasson, és ne te intézkedjél! Ez a támadás a Sátántól nem azt jelenti, hogy nekedront, hanem azt, hogy: „Gyere ki! Gyere, harcoljunk! Szakad jel! A betakarásodból szakad ki, gyere, beszéljük meg, hát itt a Biblia!”

Ma reggel is jehovistákkal volt értekezésem. Ki is csaltak egy pillanatra, ütöttem is. Nem kellett volna bizonyára, nem kellett volna szóba elegyedni, kijönnöm. Miért? Mert elvették a békességemet, és 1 órán keresztül csak dúlt-fúlt bennem, hogy engedheti meg Isten… hát nem így, de miért vannak ezek egyáltalán? És egy rövid időre is, kijöttek és az igazságukat hozták és én hoztam az Igazságot, és bumm, visszaacsarkodtak, visszamentek a helyükre, de ettől még engem kihoztak a béketűrésemből. És én voltam a buta, aki fölvettem a harcot, én voltam, aki visszatámadtam. Nem, itt arról van szó, tusakodj, ne érj közelebb! Kérd valóban a Szent Szellem vezetését, hogy mit szóljál! Kérd, hogy a te szellemedet Ő irányítsa! Mert egy ilyen jehovistával, vagy akármilyen -istapistával egyértelműen az ember beleeshet abba a hibába, hogy amikor agyilag elmondom neki a lényeget, és ki se tudok mászni, vagy dühös leszek, és azt mondom, most már takarodj innen, akkor testileg lépek, és pont ezt akarja elérni a Sátán! Pontosan ezt akarja! Ezért nem kell belemenni bizonyos vitákba, ezért nem kell belemenni bibliamagyarázatoknak a hamisságába. Ezért nem kell belemenni abba, amit szellemi fegyverként és védelmi eszközként leír a Biblia az Efézus 6-ban. Nem kell belemenni, mert ő ugyanazt mutogatja, ugyanazt, és tudod mi a borzalmas? Az ő hite stabilabb a tiednél, mert ő el van „varázsolódva”, kábítva, és vadul, de vadul állatja hitét. Te ott nem tudsz győzni! Őt egy olyan szellem uralja, amit a Biblia is írja, hogy más szellemek uralma alatt vannak ők, nem az Igazság Szelleme alatt. Egy szellem uralja őket, és a te szellemedet kibillenti a békességből. Nem győz, mert olyat teszel, amit nem kellene, nem a te jogosultságod. Nem kell vitatkozni. Nem kell a nagy bibliatudósokkal vitatkozni, bár vannak olyan dolgok, amikor az embernek bizony hátra kell lépni, mert nincs mit vitatkozni.

Amikor emberek bibliáznak, és minden kisebbséget és egyéb népcsoportot gyűlölő pártoknak lájkolnak, hogy szeretem őket, akkor nincs miről beszélni. Vitatkozhatunk! Vitatkozhatunk arról, hogy milyen a cigányság állapota, azon, hogy mennyi a bankárokban a zsidók száma, büdös zsidók, akik összesen 7% a magyar bankárok között, ugye. Vitatkozhatunk, de minek? Az a Biblia, ami a kezedben van, valami egészen más, mikor te megnyomod a lájkot és megnyomod, hogy tetszik ez, meg az. Itt szellemi problémák vannak, mert az agyad elkezd dolgozni, „na, majd én leszek a nagy intézkedő, majd én megvédem az országot, a hazát, a népet, a kutyámat, a nem tudom mit”. Ez a lájk ez árulkodik, hogy te más szellemben vagy. Rosszul, más Biblia, más üdvösség, más. Más fegyvereket hordoz, és ha ennek nekimegy az ember, akkor bizony, bajba kerül. Isten ítéletére kell bízni, mert az Ő Szelleme a mi erősségünk, és nem a mi gondolataink, szóbeli, írásbeli vagy tettleges feladatunk. Nem! Szomorú nézni, hogy akár a különböző közösségi portálokon is, fórumokon is, hogy árulják el a keresztények, hogy milyen embertelen szeretetlenség van bennük! Képesek lefikázni szerencsétlen embereket. Tegnapi nap is egyet néztem, amikor egy ilyen cigánykinézetű ember van a képen, és a Titanic süllyedése okán azt mondja, milyen kár, hogy elsüllyedt, mennyi ócskavas lett volna, kár az ócskavasért. És ezt keresztény, karizmatikus ember tette föl. És mi van az emberrel? Mi van azzal, hogy azok az emberek hogy haltak meg? Mi van azzal egyáltalán, hogy kerültek arra a hajóra, a vagyonukat költötték, miközben Magyarországon 3 millió szegény volt? Hogy lehet ezzel viccelődni? Ezek árulkodók, mert itt a test és a lélek felülírja a szellemit. Felülírja, nem mondok párt nevet és nem mondok különböző dolgokat. Az vagy, amire ráütötted, hogy tetszik! És ahol van egy embergyűlölet és te keresztényként ráütötted, hogy „potty”, rálájkolsz, akkor az vagy, és tovább már nincs mit beszélni. Isten ítélje meg a te bibliádat, a te igazságodat, és egyáltalán, lebuktál! És hány ilyen lebukást lehet látni, hány ilyen nagyon egyszerű képet, hogy egy olyan igazság mögé áll, ami Isten Igazságával teljesen ellentétes. Egy olyan bibliáról beszél, ami teljesen más. Törvény nélküli Kegyelemről beszélnek… nem sorolom. Biblia és támadás. Nincs mit kezdeni. Vedd fel a magad fegyvereit, mert szembe ugyanaz a fegyver jön, hamisítványként. A két fegyver közül az egyik, az a szellemi, amit neked adott Isten, az védelemre elég, abban van a betakarásod, abban van az a hadrend, amiben Isten betakar Krisztus uralma alatt, és ott neked csak egy tusakodás van, hogy ne tovább!

De ugyanakkor van egy kérdés, ami ilyenkor, ha ez felszólítás az Efézusi levélben, hogy „vegyétek föl”, ez most félelemre gerjeszt, vagy tusakodásra küld? Nem mindegy! Én azt hiszem, mind a kettő. Nem támadni kell, hanem valóban le kell leplezni, hogy ez az Ige nem az az Ige, tusakodni kell, hogy ne terjedjen tovább, mint a lepra. Tusakodni kell, igen: Állj, ez nem Isten Igéje, hogyha 6x alá van húzva a Károli Bibliában, mert másról beszélsz. Az, hogy te szereted az embereket, a másik kezeddel meg gyűlölöd, akkor a gyűlölet mindig is erősebb. Akkor az egyik mese. A rossz mindig felülírja a jót ilyen esetben. Akkor szólni kell, tusakodni, hogy ne terjedjen még tovább ez a rákfene. Igazából olyan egyszerű a szellemi hatalmasságoknak a létezése, mint Jób könyvében is van. Jób 1:6-8: „Lőn pedig egy napon, hogy eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt; és eljöve a Sátán is közöttük.

És monda az Úr a Sátánnak: Honnét jössz? És felele a Sátán az Úrnak és monda: Körülkerültem és át meg át jártam a földet. És monda az Úr a Sátánnak: Észrevetted-e az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs hozzá hasonló a földön: feddhetetlen, igaz, istenfélő, és bűngyűlölő.” Más korban élünk már, a Sátán akkor csak látogatóban volt a Földön, most meg itt van. Ez a különbség. Golgota, amikor megtörtént a váltságmű, az a pillanat, amikor a Sátán le lett vetve ide a Földre. Nem udvarol már ott Isten előtt, már nincs az udvarba való bejárás, mert az udvarlást másképpen nem lehet érteni itt az udvarlást, hogy megjelentek Isten előtt a királyi udvarban. Nincs jelenése, de ettől még azt jelenti, hogy itt van, sőt keresi azt, hogy hol talál a pusztában, hol talál helyet, körbe-körbe jár a Földön. Körbe-körbe jár?Hogyan? Jön egy új hullám, egy új módszer, új teológia, szellemi. Egy új szellemi áramlat, elindul Amerikában, kiköt Japánban, de közben érinti Európát. Elindul Európából, eljut akármeddig, mennek az áramlatok. És irányít embereket, országokat, emberek vezetőit irányítja, ahol talál befogadóképességet. És én azt hiszem, pont a Jób példája, amikor Isten megkérdezi: Találtál? Akkor ott van a mostani hívő embernek is az a tulajdonsága, aminek meg kell lenni fegyverzeteken túl, bizonyságként is, mint fegyver részei is, fegyverekkel és védőfelszerelésekkel is, pajzzsal és sisakkal együtt említendő, hogy Jób feddhetetlen, igaz, istenfélő és bűngyűlölő volt. Feddhetetlen! Nem volt rejtett bűne sem! Tiszta volt, igaz, Isten szerint igaz. Ezt azért tegyük hozzá, Isten szerint igaz volt: megvizsgált, megtisztított és így tovább. Istenfélő? Az Istenfélőnek ma nem a szinonimája, hanem a valósága, az, hogy Krisztus uralma alatt van az élete. Ennek vannak jellemzői, az, hogy Krisztus Szelleme valakiben lakozik, akkor védett és tud tusakodni, mert nem éri el más szellemiség. A Sátán hiába köröz itt a Földön, körbe-körbe, keresztbe, hosszába. Istenfélő, Krisztus uralmát nem tisztelő, hanem megélő és bűngyűlölő. Ezt hozzá kell tenni, a bűn gyűlölete, az nem más, mint a bűn ismerése és elvetése. A bűnt pedig csak a Törvényen keresztül tudom megítélni. A bűnt csak akkor tudom, ha tudom a Törvényt, és ha nincsen Törvény, akkor Kegyelemről senki ne beszéljen! Ne mutogassa a kegyelem tábláját össze-vissza, mert akkor egy másik csapat tagjai közt van, a támadóéban, a Krisztus Testének támadóiban. Pontosan ott van! Ne emelje fel senki az igazság kezét, ha nem ismeri Isten Törvényét, Ítéletét és Kegyelmét, együtt! Senki ne emelje föl, mert ez leleplező. Legyünk igazából olyanok, mint Jób, mert Isten ezt tudja így a Sátán szemébe tenni ma is.

Mehetsz X-hez, Y-hoz, nem látod? Nézd már meg! Nincsen rejtett bűne, feddhetetlen, igaz, mert Én már megigazítottam, mert már átadta az életét, és rendezte az életét és szabad, pontosan tőled. Krisztus uralma alatt, istenfélő, vagyis féli az Én akaratomat, nem félelemben van, hanem Isten nagyságát ismerve megéri Krisztus uralmát, és bűngyűlölő! Na, de hát könyörgöm, amikor összevissza mocskolódnak mindenhol, ezek bűnök. Rossz hír, rossz nyelv. Hogy lehet rossz nyelvvel rosszat, a Sátán fegyverével Sátánt megölni? Nem gyanús ez? Bűnnel a bűnt nem lehet! Mocskolódással a bűnt soha nem fogod megszüntetni, és most ezt az időt éljük: mindenki mindenkit mocskol. Tudod, kit használ a Sátán? Mind a kettőt: az egyiket leleplezi a másik. A Sátán maga dicsekszik mind a kettővel. Te ilyen, ő olyan, ezt tapasztalhatjuk a mindennapokban, most is. A bűngyűlölet helyett van vádaskodás, és minden, ami a Sátáné, hiszen pontosan azért volt ott a lehetősége Isten előtt a Sátánnak, mert ő volt a vádló. Ma már nem vádló, ma már nem megosztó, és nem fog ott állni, mert nem mehet Isten elé. Az ő, az ördög alaptermészete a vádaskodás és a rágalmazás. Akkor most a vádlott, vagy a vádaskodó, melyik az, amelyik sátáni? Mondjuk így: nem krisztusi, de az ugyanazt jelenti. Amelyik vádaskodik, mert az emberek, vagy bárminek a megítélése Isten kezében van, nem a te dolgod! Nem a te dolgod ez társadalmilag, egyházilag, politikailag, közösségileg, családilag. Neked szólnod kell: „ezt a bűnt utálom, mert ez van”, de a bűn elszenvedőjét, a bűnöst nem utálod. Ha ezt teszed, akkor a Sátán ott van, máris megtalálta a nyitott ajtót, és hozza az ő igazságát. Na, így kell védekezni Isten Igéje ellen, hit ellen hittel lehet védekezni, remény ellen reménnyel, kegyelem ellenében kegyelemmel. Tudja Sátán, hogy kell ezt csinálni! Hát te már a kegyelemmel teljes vagy, csak a bűneiddel mi van? Azokkal mi van? Mi van a jóbi tulajdonságaiddal? És te már annyi igazságot tudsz, nem is tudom hány bibliaiskolából van róla papírod. Meg annyit olvastad a Bibliát, többet, mint valamelyik újságot. És fölemeled ezt az igazságot, úgy néz ki, mint Isten Igazsága, és mégis ütközik, mert más szellem használja! Tudod, hogy más szellem tudja használni Isten Igéjét? Tudod, hogy más szellem tudja használni magát a Bibliát? Tudod, hogy más szellem nagyon szép vallásos gyülekezeteket tud csinálni? Gyönyörűeket! Van igazság, van örök élet, minden van, csak valahol ott van mindig: legyőzni a másikat. Ott van, legyőzni, meggyőzni, elfoglalni, és magam alá gyűrni, az mindig ott van.

Leginkább akkor szokott lebukni ez a szellemiség, amikor ha megnézem az emberek életét, pont a legszerencsétlenebb állapotban levő, pont a legkevesebb IQ-val, pont a legkevesebb talentummal, pont a legrosszabb állapotban, előveszik a fegyvereket. Tudod, ki harcol a legtöbbet? Akinek pont nem kellene harcolni. Tudod, ki akar mindig győzni? Aki mindig vereségben van. Tudod, mindig ki a legerősebb? Akinek legnagyobb a hangja. Még az állatvilágban is így mondják, amelyik kutya ugat, az fél. Bizony, ezt meg lehet tanulni, hogy a kutya, amelyik ugat, az nem veszélyes.

Igazságot hogy használok? Bibliát hogy használok? Úgy gondolom, hogy sokszor nagyon jó, hogy lelepleződnek, hogy minémű szellem van bennünk, miközben nagy Bibliákat olvasgatunk, meg nagy szövegeket emlegetünk. Akkor tudunk rombolni, károkat okozni, gyűlölni, rágalmazni, vádolni. Az elmúlt napokban is történtek olyan dolgok, amik bizony még emberileg is hányinger. Nem szellemiben, emberileg. Még gondolni sem mertem volna, hogy valaki ennyire lealjasodik. Lelepleződés! Olyan hívő vagyok, hogy gyűlölöm az embereket. Ez a kettő nem ugyanaz. Ott valami más hit van, más biblia, más igazság. Én nem akarok most jobbikozni, meg balobikozni, nem akarok mindenféle politikai, társadalmi agyrémekben rámutatni, hogy ezt hívő ember, krisztusi ember, úgy, ahogy van, tovább lapoz, nem támadja meg, mert értelmetlen, de semmi köze hozzá. Nem mondom, hogy mit ne tegyél, mert akkor nincs leleplezés, mert titokban fogod tenni, mint a gyerek. Kellene valahogy belül rendeződni annak az igazságnak: „Én vagyok az út, az igazság”. Kellene rendezni annak, hogy gyűlöld a bűnt, de bűnöst soha. Sok mindennek kellene rendeződni, hogy egyszer, amikor Isten megáll, akár a halálos ágyadnál is, akkor azt tudja mondani a Sátánnak: „Mit akarsz? Ez az ember feddhetetlen, mert én megbocsátottam, rendezte, és nincs vádaskodás. Amnesztián túl van, mert ő maga föladta magát, maga kért amnesztiát és megkapta a kegyelmet. Ez az ember igaz, mert én azzá tettem, azért tudom hazavinni most. Azért tudom azt mondani most, itt van az idő, el kell menni. Itt van a bizonyság, hogy Istenfélő, mert más istenekben nem bízott, különösen önmagában nem. És itt van a bűngyűlölő, mert azért van élete, mert saját magában utálta a bűnt. Nem saját magát, a bűnt utálta.” Saját magamban utálni a bűnt, annyit jelent, Isten gondoskodik a kegyelemről, a feddhetetlenségről, az Ő igazságáról és így gondoskodott arról is, hogy hiába támad a Sátán, minden fegyverrel Ő lát el, mert hiszem, hogy aki megigazult Isten szerint, annak van örök élete. Én hiszem, hogy Isten igazsága, amit én is megéreztem ítéletben és kegyelemben, az mindenkit el fog érni. Nem az én dolgom, ítéleteket hirdetni és hadjáratokat csinálni, nem az én dolgom vitatkozni. Tudom, hogy Isten ítélni fog, és tudom, hogy mindenki fölött fog ítélni. És tudom, hogy az én Megváltóm él, hiszen ugyanaz a Jób ezt is ki tudta mondani.

Ez a kérdés, hogy milyen fegyvert? Ezek nem olyan fegyverek, hogy most én indulok a frontra. A front szembe jön, ha nem vennéd észre. Minden nap érezheted a támadásokat. Nem kicsik ezek. Szellemiek, és nem fizikai a válaszom. A szellemire hiába akarsz te fizikailag, lelkileg válaszolni. Hiába akarsz valami jó kis keresztény megoldást, és valami tevékenységedet felerősíteni vagy megszüntetni. Le fog győzni, méghozzá azzal az igazsággal, amivel kicseréli a te igazságodat, azzal a hittel, amivel kicseréli a te hitedet. Ő csak kicserélgeti és észre sem vetted, hogy egy másik táborban kötöttél ki. A Sátán nem támad, közelít, szép csendesen csörtet, és egyre többet látod a másfajta bibliát, másféle hangokat, a másfajta igazságokat, másfajta kegyelmet, másfajta mindenfélét, ami Istené. A Sátán egy nagy hamisító, vigyázat! Tudod, hogy milyen veszélyes? Nem véletlen, mindig azt szoktam mondani a mostani előttünk álló időre, hogy ha kell választani a róka és a farkas között, akkor inkább a farkast. De ebben a maiban a Sátán igazából róka. Jön, neked mutogatja a kegyelmet, jön, neked mutatja a Bibliát, neked beszél az utolsó időkről. Ma is, amikor belekeveredtem egy kis csörtébe, akkor viszonylag nyersen odavágtam, hogy „igen, jó, hogy mondod Armageddont, meg egyebeket, de ma mi van veled, a családodban, otthon, meg ebben a faluban? Erről beszéljünk! Egyébként én erről szoktam beszélni.” Az emberi szó, az nem Isten Szava, ezek emberi szavak, mert csak a Biblia. Csak a Biblia szavai. És úgy megálltam, most magyarázzam el neki, hogy amikor a Bibliát előveszi valaki, ő saját maga magyarázza. A Bibliát előveszed, s már ott van az emberi benne, hogy te mit gondolsz, és hogy használod. Nem az, amit bizonyságként tovább adsz, hogy használod a Bibliát. Nincs olyan Biblia magyarázata, írása, elmondása, igehirdetés, bármi, amiben nincs benne az ember. Nincs, ezért imádkozik az ember, hogy lehetőleg minél kevesebb legyen a sajátból, de ennek ellenére ott van az emberben, hogy nézze a támadást, kit ér, hogy az a Biblia, ami. Csak a Biblia az érvényes. Ugye milyen alamuszi? Az igazságot átferdítette, mert utána 2 perc után mondja, hogy ott van ám Armageddon, meg Dániel könyve, meg a többiek és már a saját maga fegyverét nyomja is be, a félelmet, a rettegést és sok mindent.

Hogyan álljunk ellene ezeknek a támadásoknak? Ez a kérdés. Sehogy! Nem kell. Annyi kell, hogy „öltözzétek föl”. Nem azt mondja, hogy csinálj magadnak mindenféle páncélt: nem azt mondta, hogy csinálj hitet, meg igazságot, meg csinálj, üdvösséget, nem ezt mondta. Meg amit más csinált neked, azt vedd föl. Nem. Azt mondta, hogy kérjétek el Istentől. „Öltözzétek föl”. Kész. Menj a ruhatárba, kérd el, hogy adjon hitet, adjon igazságot, adjon mindazt, ami Jób könyvében ott van Jóbról úgymond pozitív, hogy amikor a Sátán ki akar kérni a halálod óráján, akkor Isten azt mondja: „Mit akarsz? Menj innen, mert ő győzött.” Nekünk ez az út, a győztessel együtt lenni.

forrás: Orbán Béla írása

A Kenyér megtörése és szellemünk gyógyulása :
Máté 4:4, János 6:48-59;

Miért beteg a testünk?

http://kehilatshofar.com/5778/szerda/20171115-kenyer-megtorese.mp3

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat