MIÉRT NEM POLITIZÁL KRISZTUS EGYHÁZA?
Jézus egyértelműen tanította, hogy az Ő országa "nem e világból való". Isten országának alaptörvénye a szeretet és az igazság egyidejű megvalósulása. Ez csak Istenhez való megtérés, lelki újjászületés, "felülről való születés" által lehetséges. A Krisztus által Istenhez térő emberek ennek az országnak polgárává válik már itt e földön. Ha Isten Lelke elvezeti őt az adott korban Krisztus által a magáénak ismert egyházhoz, akkor másokkal együtt, közösségi kötelékben, élheti hitéletét, fáradozhat a világon másokért, betöltve Mesterének missziós parancsolatát: (Jel,18,36, Jn.1,10, 3.1-3)
"Elmenvén azért, tegyetek tanítványommá minden a népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek nevében. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. és ímé, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig." Ámen ! (Mt.28,19-20)
Ezt a missziós parancsot Jézus időről időre megismétli, különösen a végső nagy evangéliumhirdetés előtt, a 7. levében Filadelfia egyházának vagy "a megnyilt könyvecske" követőinek. (Jel.3,8)
"És mondta nékem: Ismét prófétálnod kell néked sok népek és nemzetek, és nyelvek és királyok előtt." (Jel.10:11)
Az evangéliumhirdetés nem emberi agitáció. Isten lelke kell, hogy kísérje a keresztyént a mennyek országa építésében: ( Jel.10,11)
"Hanem lemondtunk a szégyenletes titokzatosságról, mint akik nem járunk ravaszságban, és nem is hamísítjuk meg az Isten igéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt." (2Kor 4,2)
A hívő ember mindenkit Jézus Krisztus megváltottjának tart.Mindenki arcán Krisztus arcát látja, nem érdek szerint tekint a másik emberre, mint a földi nemzetek, osztályok, pártok.
"Nincs zsidó, sem görög nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban." (Gal.3,28)
Jézus nem engedte, hogy követői hatalmi, politikai csatározásokba keveredjenek, ezek alapjában véve nem oldják meg a fennálló társadalmi kérdéseket, legfeljebb más szinbe állítják, vagy éppen súlyosbítják azokat. Maga Jézus a leghatározottabban elhárította a királlyá tevést, nagy válságot idézve elő a népakarat visszautasításával. A keresztyénség a diktatúrára és a polgári demokráciára ugyanolyan szemmel tekint. Egyiktől sem várja az emberhez méltó élet maradéktalan biztosítását. Az államot maga Isten alapította az özönvíz után, és feladatává a rossz megfékezését tette (ellentétben az egyházza, amelynek feladat Isten igéjének, az evangéliumnak hirdetése). Amely társadalmi berendezkedés jobban betölti ezt a célt, az mondható jobbnak vagy kevésbé rossznak. A magyar történelemnek az egyszemélyi uralkodás idejéből is lehetnek viszonylag jó példái, így a terezianizmus, a jozefinizmus a XVIII. században. A polgári demokrácia kétségkívül nagy vívmány. (Nem jó, de jobbat nemtaláltak ki." - mondta fanyarul Churchill), viszont igen törékeny. Főleg napjainkban, amikor a hatalmi egyházak erői kerítik vezetőiket befolyásuk alá: (Jn.6,14-15) (1.Móz 9,5-6, 12,1-3)(1.Pét.2,9)
"Akivel paráználkodtak a föld királyai, és az ő paráznaságának borával megrészegedtek a föld lakosai." (Jel 17,2)
Jézus egyháza nem lehet játékszere ilyen harcoknak. Az igazság nem a jobb- vagy a baloldalon van.
"Mondta néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, hanemha énáltalam." Jn 14:6
forrás:
Merre halad a történelem? - Reisinger János - A Biblia tíz vázlatpróféciája)