LÉLEK-BARÁT

KÖZPONTOSSÁG ÉS EXCENTRIKUSSÁG 

– David Bolton -

KI VAGY MI VAN KÖZÉPPONTBAN A GYÜLEKEZETEKBEN?  

Mit jelent az excentrikusság?

Ha valami kívül esik a középponton, arra van egy műszaki szó: “excentrikus”. Az “ex” szócska azt jelenti “kívül”, a “centrikus” – “központos” – szó pedig “a középponton kívül.”

Amikor valami “EXCENTRIKUS”, ott valami nem normális vagy nem körkörösen kiegyensúlyozott: furcsa, különös, eltorzult, alaktalan, kiegyensúlyozatlan, mókás és szabálytalan.

Isten – központúság

Isten a rend Istene: tökéletes, teljes, kiegyensúlyozott, szimmetrikus, csodálatos és tiszta. Nincs semmi, ami vele kapcsolatban furcsa, különös, torz, kiegyensúlyozatlan, mókás vagy szabálytalan, azaz „excentrikus” lenne.

Az Atya – egyáltalán nem excentrikus – szívének középpontjában van az, ami neki nagyon kedves és az Ő végtelen szeretetének, szenvedélyének, vágyakozásának, örömének, féltékenységének, megelégedettségének, céljának, akaratának, buzgóságának és jóságának a középpontja. Ez a középpont nem más, mint az Ő szeretett Fia, az Úr Jézus Krisztus. Ez az, amire az Atya szíve az örökkévalóságban központosítva van. Ez az, ahol az Atya minden akarata, cselekedete és az Ige állandóan fókuszálnak. Minden dolog megmásíthatatlan középpontja az Atyában van és Ő úgy határozott, hogy az idő és az örökkévalóság körülötte forog és az Ő Fiában jut teljességre. (Efézus 1:9-10)

Az Ő örök tervével kapcsolatban az Atya eldöntötte, hogy “minden dologban Ő (Krisztus) legyen az első.” (Kolossé 1:18) A teremtésnek, a megváltásnak, az Egyháznak és a Királyságnak egy közös epi-centruma van… egy középpont, ami minden más felett áll.

Ennek a középpontnak nincs versenytársa: sosem volt és sosem lesz. Ahogyan egy tökéletes körnek is csak egyetlen EGY középpontja van. Nincs más lehetőség, más alternatíva vagy más választás. Ezt a középpontot nem személyes kapcsolatok, kulturális normák, történelmi fejlődés, vallásos hagyományok, gyakorlati célszerűség vagy demokratikus szavazás határozza meg. Ez nem vita tárgya. Egy, csakis Egy középpont van az Atya által meghatározva az örökkévalóságban az örökkévalóság számára.

Isten és az Ő örök célja ezért a központosságból és nem az excentrikusságból ismerhetők fel, és ez a középpont Jézus Krisztusban, az Atya szeretett Fiában van elhelyezve.

Szellemi központúság

Ahogyan a mechanikus rendszerek csak akkor működnek megfelelően, ha központosítottak, így van ez a szellemi “rendszerekkel” is. Isten Királysága egy óriási szellemi „rendszer”, ami Isten szuverén léte által működik a központosítás alapelve szerint. Hasonlóképpen van ez az Egyházzal is, ami Isten szuverén terve alapján egy szellemi “rendszer”, ami a központosítás alapelve szerint működik. Amikor az Isten által elrendelt középpont a helyén van és minden dolog Jézus Krisztus körül forog és Jézus Krisztusra irányul, az Egyház Isten terve szerint “működik”. Amikor bármi más – nem számít, hogy az jó vagy rossz – kerül az Egyház középpontjába és az első helyre, az egyház “excentrikussá” válik és mondhatjuk azt, hogy „működése megkérdőjelezhető,” mert „eltér az ismert vagy szokásos tulajdonságtól, gyakorlattól, stb.;” és „szabálytalanná, rendellenessé, különössé és furcsává”  válik.

Az Egyház arra van rendelve és úgy van megtervezve, hogy Jézus személye körül gyűljön össze, Krisztus személye, az Ő kétségbevonhatatlan fősége alatt, és azzal nem versenyezhet más középpont. Az Egyházat négy lényeges dologgal jellemeztük: egység, tisztaság, teljesség és kiegyensúlyozottság. Ezek a Krisztus-központú szellemi rendszer lényeges jellemzői. Lehetetlen, hogy ezen sajátosságok hiányozzanak, amikor Krisztus valóban a középpontban és az első helyen van, mert ezek a lényeges sajátosságok azé, aki Ő maga. Azok, akik összegyűlnek körülötte és az Ő fősége alatt, természetes módon ugyanezekkel a tulajdonságokkal fognak rendelkezni.

Ezzel szemben, ha ezen sajátosságok közül bármelyik hiányzik, az egyértelműen annak a jele, hogy valójában nem Krisztus a középpont, és az első minden dologban, hanem valamilyen szempontot figyelembe véve valami mást tettünk az Ő helyére. Ilyen esetben megtalálhatók egy excentrikus szellemi rendszer lényeges jellemzői: széthúzás, tisztátalanság, leértékelődés és kiegyensúlyozatlanság. Ahol ezek jelen vannak, az alapvető ok könnyen és pontosan diagnosztizálható: szellemi excentrikusság.

A gyülekezeti közösségnek és személy szerint nekünk is legbuzgóbban és fáradhatatlanul azért kell harcolni, hogy visszaszerezzük az átengedett területek fölött az Úr Jézus Krisztusban való központúságot és ismét Ő kerüljön az első helyre minden dologban. Csak amikor Krisztus újra elnyeri az Őt megillető helyet, mint elvitathatatlan középpontunk és fejünk, csak akkor lesz képes az Egyház betölteni magas és szent elhívását. Csak akkor lesz nyilvánvaló az egység, tisztaság, teljesség és kiegyensúlyozottság. Csak akkor lesz képes minden hatalmat gyakorolni – minden excentrikusság okozója – az ellenség felett.

Ennek a harcnak vagyunk a részesei. A kérdés megválaszolásra vár: összhangba fog kerülni az Egyház Isten elrendelt középpontjával vagy folyamatosan követi az excentrikusság romboló útját?

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat