LÉLEK-BARÁT

Kiket ruház fel Isten mennyei erővel az utolsó időkben?

Igaz emberek egyetértő gondolkodása a legnagyobb kincs az Isten törvényének, szeretet törvénye

Hogy kinek milyen a gondolatvilága, elárulja a beszéde. „Mert a szírnek teljességéből szól a száj. A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívértek gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat...

Mert a te beszédedből ismertetsz igaznak, a te beszédedből ismertetsz hamisnak”
(Mt. 12:34-37)

A gondolkodás és a beszéd kapcsolata

A gondolkodás megfontolás tárgyává teszi a világ, az ember és Isten dolgait, vizsgál, megkülönböztet, következtet, ítéletet alkot, véleményt formál.
A fegyelmezett gondolkodás az értelembe írt tiszta logikára támaszkodva, lépésről lépésre vezeti kutató érdeklődésünket a vizsgált tárgy felett. Célokat tűz ki és a hozzá vezető utakra mutat. A gondolkodóképességünk értelmes és értelmező létünk kulcsa. Nélküle emberek sem lehetnénk.
A céltalanul cikázó, vakvágányon futó és beteges eszmefuttatásaink a tanúi annak, hogy vannak olyan gondolatok is, amelyek éppen nem a gondolkodásból, hanem annak hiányából származik.

Szétszórt, fegyelmezetlen gondolatainknak irányt és medret Isten gondolatai szabhatnak: „Sok gondolat van az ember elméjében, de csak az Úr tanácsa áll meg” (Péld. 18:21)
A Biblia úgy mutatja be az embert, mint aki Isten „képére és hasonlatosságára" teremtetett (LMóz, 1:26-27).

Isten beszédének teremtő ereje és
tisztasága

A Biblia legelején az Ú r „beszélő” Istenként mutatkozik be. Sőt magát Jézus Krisztust IGÉ-nek nevezi. Az ige cselekvést, mozgást jelentő, kifejező
hatóerőként működik a világban. Amit mond, az a semmiből megvalósul. Szava teremtő erővel bír. Amire azt mondja, hogy „Legfen”, az lett. Képes a semmiből valamit alkotni, a már meglévőt akarata
szerint átalakítani, a holtból élőt teremteni. „Azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglévőket” (Rm. 4:17).
, / íz Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük... Mert ő szólt és meglett, parancsolt és előállt"
(Zsolt. 33:6,9).

Isten teremtő erejének erkölcsi háttere: szeretetének és igazságának megbonthatatlan ötvözete. Amit Ő mond, abban nincs önösség, ártás, bántó szándék, ellenben építő szeretet,
ajándékozó nagylelkűség, feddhetetlen ítélet. Szava makulátlanul tiszta, „az Úr törvénye tökéletes” (Zsolt 19:8).

Igék sokasága állítja ezt: , / i z Istennek teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folyamodóknak” (Péld. 30:5).
Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint jóidból való, kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva” (Zsolt. 12:7).

„Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. És nincsen oly teretmény, a mely nyilvánvaló ne volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, akiről mi beszélünk” (Zsid. 4:12).

Arra is utalnak ezen igék, hogy az isteni szándék szerinti eredeti rendeltetése a beszédnek nem csupán arra szolgált, hogy a már meglévő tényekről számot adjon hanem bizonyságtevő,
teremtő erőként is alakítsa, formálja a világot, az embert. Szavainkkal mi is új valóságokat tudunk
teremteni. Isten akarata, hogy a szó teremtő
erejét minden ember megtapasztalja. Ennek feltétele azonban a bűntelen, erkölcsileg feddhetetelen, tiszta lelkület. Akik pl. az őskeresztények közül erre a szintre eljutottak őszinte megtérés és bűnbánat útján, azok megízlelhették ennek az égi ajándéknak gyümölcsét. Bibliai példák sokasága bizonyítja, hogy Isten a világ és az emberek javára megszentelt életű személyeknek adja az Ő teremtő erejének ajándékát. Jézus életében nem a maga isteni hatalmával tette csodáit, hanem „az Úr hatalma volt ővele” (Lk. 5:17). A pünkösdi
Szentlélek kitöltetése után pedig pl. Péter apostol szavára is megelevenedtek a betegek és halottak (Csel.3:6-7; 9:40).

Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak értékét, hogy a Teremtő Isten az Ő beszédét kinyilatkoztatta és írás formájában az emberiség számára közölte.

Ez a Biblia! Értékeljük-e eléggé ezt az ajándékot? Úgy olvassuk-e szavait, mintha az élő Isten eleven beszéde szólna hozzánk személyesen?
Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folyamodóknak” (Péld. 30:5).

A teremtett világ „beszéde” Isten nemcsak a Biblián, hanem teremtett művein keresztül is szól hozzánk: "Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentét. Nem olyan szó, sem olyan beszéd, amelynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk. A napnak csinált bennük sátort” (Zsolt. 19:2-5).

A kinyilatkoztatást nem ismerő, de mélyen gondolkodó bölcsek is felfedezték a teremtett világban rejlő üzenetet. Platón írja: »A természet Istennek az emberhez intézett levele”.
Aki elmélyült figyelemmel és alázatos lélekkel tanulmánnyozza e „kézírást”, arra nagy felfedezések várnak (Jer. 33:3).

Az emberről is beszédesen tanúskodik munkája, alkotása. Távolba vesző régi korokról és emberekről szólnak máig fennmaradt építmények,
szobrok, festmények, írásos emlékek. Közülük az egyik legrégebbi írásos emlék tanúsítja, hogy a
helyes beszédről való tudás már a Szentírás megalkotása előtt is létezett:
„Ha bölcs vagy, ésszel élj, jól sáfárkodj
a szóval, okkal nyisdfól a szád, óvatosan beszélj -  igéidet úgy mérd, mint drágaköveket, melyeknek értéket épp ritkaságuk ádl

Sértőt, gyalkázkodót messzire elkerülj, s magad se szólj soha félvállról senkihez!
Maga fejére hoz szégyent, aki sokat fecseg!
Perlekedők közé soha ne vegyülj, környékét is kerüld el a veszekedésnek!

Nyelvedre béklyót rakj, szádra lakatot tégy:
a felrobogó szókat tanuld meg visszafogni!
Sok hirtelen beszédet örömest visszaszívnál -
csak hogy lyukas diót sem ér a kései okosság! Szavam megkülönböztet az emberektől — szavam az emberek közé sorol.”

A megromlott beszéd

Az emberi beszéd eredeti minősége is megromlott a bűn következtében. Elvesztette a helyes, szeretet szerinti mértéket. „Ahol visszaélnek a szeretettel, vagy ahol megszűnik a szeretet, ott nyilvánvalóan elhal a beszéd eredendő értelme is és visszájára fordul művészete. Ahol a beszéd a tagadást, az elkülönülést, az elidegenedést szolgálja - előbb vagy utóbb maga is elhal, elnémul, s ha tovább él is, ez az élet aligha lesz
több rákos burjánzásnál. A szeretet elhalása minden nyelvromlás igazi gyökere, s az így támadt betegséget nem gyógyíthatja semmiféle tudós kezelés, nyelvészkedő gond, szerkezeti elemzés.
(...)A világ is „beszél”, csak meg kellene hallanunk a szavát. Sőt: ezzel kezdődik minden beszéd. Hallgatással. Meghallgatással. Tehát újra
csak: nyitottsággal, vagyis szeretettel”

Az üres beszéd: mondanivaló nélkül elhangzó szavak. „Sok beszédnek sok az alja” - tartja a közmondás.
A bőbeszédűség, a szószátyárság velejárója a meggondolatlan szavak sok salakja. ,/4 sok beszédben elmaradhatatlan a vétek, aki pedig megtisztítja ajkait, az értelmes. Választott ezüst az igaznak nyelve, a gonoszok elméje keveset
érő.” (Péld. 10:19-20)

A felelősséget nem vállaló, az igazságot gyáván
elhallgató magatartásról vallja a költő:
„Vétkesek közt cinkos, aki néma”.
(Babits: Jónás könyve)

,Aki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak” (Péld. 13:3).

„Aki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes féifiú” (Péld. 17:27).

„Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek"(Péld. 17:28).

Az indolkolt hallgatásnak fontos szerepe van a közlésben. A kifejezés és a kapcsolatteremtés sajátos formája lehet, ha a hallgatás mögött
mondanivaló rejlik, vagyis nem „üres hallgatás”. Ez a hallgatás nem jelent némaságot. Lehet tehát a hallgatással is „beszélni”. Általa képesek vagyunk olyan belső tapasztalások közvetítésére,
melyekre nehezen találhatunk megfelelő szavakat. A hallgatás értékéről vall egy ó- és
egy újkori szerző: „A némaságnak is hatalmas súlya van” (Szophoklész), „...a ritka szó sűrű nyugalmat ád”
(Chaucer).
A beszéd vagy a hallgatás nem önmagában,
hanem adott megjelenési formájában és minőségében értékelhető.

Értékük attól függ, hogy bölcsen és körültekintően élünk-e velük. A beszéd emberi, a hallgatás
isteni, de holt és kegyetlen is: meg kell tehát tanulnunk mindkettő művészetét”
(Carlyle).

A Biblia ítélete egyértelmű: időleges sikerek valóban elérhetők alattomos, hazug eszközökkel, de a vége ennek a lelkületnek romlás és pusztulás. Az igaz, egyértelemű és egyenes beszéd, mégha sokak számára nem is kívánatos ennek hallgatása, mégis ennek lesz maradandó hatása és ereje:
„Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól”
(Péld. 4:24).

'„A bolondnak szájában van kevélységnek pálcája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket” (Péld. 14:3).
„A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot”
(Péld. 12:16).
„Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak, pedig nyelve egy szempillantásig" (Péld. 12:17-18).

Velük ellentétben vannak olyan emberek, akikkel öröm, gyönyörűség beszélni. Szavaik nemcsak hangzanak, de mondanivalóval is
bírnak. Gondolataik megfontoltak, mondataiknak kezdete és vége, ritmusa,
zenéje van. (Ami persze nem jelenti azt, hogy adott esetben nincs létjogosultsága a félbehagyott mondatoknak, a kötői kérdésnek,
a tudatosan befejezetlenül hagyott
mondatoknak. Gyakran épp ez
serkenti a gondolkodást, felülvizsgálást.)
Beszédüket hallgatni, vagy ilyen személyeknek elmondani saját gondolatainkat, gondjainkat, bajainkat — fél gyógyulás. Ez a beszéd-beszélgetés valóban gyógyító erő.
„Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve
orvosság” (Péld. 12:17).

„Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek” (Péld. 16:24).

„Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!”

(Péld. 25:11).

Beszédünkért felelősek vagyunk. E területen is mértékletességet kell gyakorolnunk. Nyelvünket is tanítani, fékezni kell. Különben
lángba boríthatja környezetünket, megronthatja emberi kapcsolatainkat:
„Imé a hajók is, noha mily nagyok, és erős szelektől hajtatnak, mindazáltal igen kis kormánytól oda fordíttatnak, a hová a kormányos szándéka akarja. Ezenképen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. Imé csekély tűz mily nagy erdőt felgyújt! A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. így van a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplősíti az egész testet, és lángba borítja életünk folyását, maga is lángba boríttatván a gyehennától. Mert minden természet, vadállatoké, madaraké, csúszómászóké és vízieké megszelídíthető és megszelidíttetett az emberi természet által: De a nyelvet az emberek közül senki sem szelídítheti meg; fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes. Ezzel áldjuk az Istent és Atyát, és ezzel átkozzuk az embereket, a kik az Isten hasonlatosságára teremttettek: Ugyanabból a szájból jő ki áldás és átok. Atyámjiai, nem kellene ezeknek így lenni!" (Jak. 3:4—10).

Az ige itt is útmutató:
,/Az. eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek néki mennek, kárát valljá
k” (Péld. 27:12).

, / \ Az engedelmes felelet elfordítja a harag
felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt
haragot” (Péld. 15:1).

„Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonosznak elméje kevés érő”

(Péld.10:20).

„Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek;
a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg” (Péld. 10:21).
, / Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez hántást”
(Péid. 10:22).
A színigaz szó egyszerű;kiszínezett cifrázatokra nem szorul a jog soha, hisz ép magában; ám az igaztalan beszéd beteg magában s bölcs szerekre rászorul." (Euripidész)

BESZÉD TISZTASÁGA

A beszéd maga az élet lehet. Jézus Krisztust IGÉ-nek nevezi a Biblia.
Cselekvést, mozgást, hatóerőt fejez ki életét megtestesítő szava. Isten beszéde teremtő erő, megújító hatalom, sodró lendület, célig vezető gondolat. A beszédünk tisztaságát csak Isten beszédének tisztaságán keresztül tanulhatjuk, fejleszthetjük. Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való, kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva”

(Zsolt. 12:7).

Élet és halál tőle függ: „Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, ágy eszi annak gyümölcsét" (Péld.
18:21).
Isten versbe szedi mondanivalóját, gondolatritmust használ mondanivalója közlésére. A gondolatritmust a legváltozatosabb formában alkalmazza.

A Biblia tartalmi gazdagsága ellenére a legnagyobb egyszerűségre és átláthatóságra törekszik. Izráel népénél a köznyelvet így szebbé, tömörebbé tette, s ami a valódi költészet legszebb feladata — nemesítőleg hatott az erkölcsökre is.
Beszédünk betegségeire gyógyszer a beszédművelés, amely a lélek- és gondolatműveléssel jár együtt. Folyamatosan fejlesztenünk, gazdagítanunk, árnyalnunk kell kifejezéstárunkat, szókészletünket.
De midennél fontosabb, hogy szavaink ne veszítsék el hitelüket mások és magunk előtt, és
azt mondjuk, amit gondolunk. Hogy legyünk őszinték és ne hazudtoljuk meg beszédünkkel tetteinket, hogy ne rontsuk meg velük mások szándékát, hitelét (II.Móz. 20:16) - amint
a Tízparancsolat is tanítja.

A végidőre vonatkozó ígéret

A beszédre vonatkozó legmagasabb mércét Jakab apostol fogalmazta meg: „Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az
egész testét is megzabolázni” (Jak. 3:2).

Jézus ezt megvalósította! Ő „nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában” (Ésa. 53:9 vö.
I.Pét. 2:22). Hasonló jellemzés olvasható az üdvözültek seregéről, akik a Bárány előtt állnak. „És az ő szájukban nem találtatott álnokság, mert
az Istennek királyi széke előtt feddhetetlenek.”
(Jel. 14:5)

Ekkor beteljesülhet az isteni szándék szerinti eredeti rendeltetése a beszédnek, az igazsággal és szeretettel bíró szó teremtő erejét megtapasztalják Krisztus őszinte követői, akik részesültek a Szentlélek keresztségében.
„Izráel maradéka nem cselekszik hamisságot,
nem szól hazugságot, és nem találtatik szájában álnokságnak nyelve, hanem legelésznek és lenyugosznak nem lesz a ki felrettentse őket” (Sof.3:13).

Szavak a szavakról
Minden szó megmagyaráz egy másik szót; de hol az a szó, amelyik a valóságot magyarázza meg?
(Grégoriosz Palamasz)

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat