LÉLEK-BARÁT

Szeretettel köszöntelek a keresztény FELEKEZETMENTES tanítási blogomon! Gyújtsünk együtt mennyei kincseket, mert azt mondja az Úr, "aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az tékozol. (Lk 11,23.)

Életváltozás

”Mikor pedig a hajóba beszállott vala, a volt ördöngős kéré őt, hogy vele lehessen. De Jézus nem engedé meg néki, hanem monda néki: Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad. El is méne, és kezdé hirdetni a Tízvárosban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan elcsodálkozának.”

Ennek a történetnek, amit most két részben felolvastam, azt a címet lehetne adni: életváltozás. Két része van az itt leírt eseménynek: egy csodálatos gyógyulás, és ami utána következik. Sok hasonló történet van a Bibliában, de talán ebben láthatjuk a legszembetűnőbben, milyen rendkívüli életváltozás történik egy emberrel, a Jézussal való személyes találkozás hatása alatt. Nemcsak arról van itt szó, miként ragad ki Jézus egy embert a tökéletesen reménytelen helyzetéből, hanem arról is, miként folytatódik tovább egy ilyen embernek az élete.

1.) Mert valóban, ha volt valaha reménytelen eset, önmaga, családja, a társadalom számára elveszett, szerencsétlen ember: akkor az ún. gadarénus igazán az volt. A bibliai leírás szerint rettenetes állapotban volt ez a nyomorult lélek: gonosz, ördögi hatalmak, démonikus erők tartották megszállva, és gyötörték. Ez a megszállottság valami más volt, mint amit ma elmebetegségnek neveznénk. A megszállott ember nem elmebajos volt, hanem olyan valaki, aki a démonikus befolyásra különösen érzékeny lehetett, és éppen ezért vált bizonyos sátáni erők akarat nélküli eszközévé.

Nagyon jól tudom, hogy a modern ember mosolyog, amikor a Biblia sátánról, ördögről, pokolról beszél. Ilyen nincs! - mondja. Ez mind csak a sötét középkorból ránk maradt elképzelés. - Ez azért különös, mert olyan időben élünk éppen, amikor az emberiség egészen a puszta létéig, a fizikai egzisztenciáig olyan fenyegetettségben van, amiben talán soha még. Hiszen még nem régen múlt el az az idő, amikor a fajgyűlölet milliószámra irtotta az emberi életet, amikor milliós városokat tett porrá és hamuvá a szőnyegbombázás, amikor végeláthatatlan sorokban vándoroltak tömegek, menekülve a pusztulás elől, és íme, máris egy mindennél félelmetesebb atomháború lehetősége rettenti az emberiséget. A pokol a középkori festők és költők alkotásainak a távolából a filmhíradók, a sajtótudósítások, sok-sok ember keserves egyéni élményének a valóságába lépett.

Mindezt csak azért mondtam el, hogy éppen a modern embernek nincs oka megmosolyogni a sátáni rombolásról szóló bibliai képeket. Persze, hogy nem úgy van Sátán és pokol, ahogyan azt a középkorban elképzelték és kiábrázolták. Sem nem úgy, ahogyan ma talán néhány ember képzeletében él, hogy ti. a Sátán a hitetlenség, a sátáni hatalom az ateizmus. Nem! Egyáltalán nem erről van szó! Amikor a Biblia sátánról beszél, azt a gonoszt, azt a rosszat érti rajta, ami hatalmasabb az embernél, aminek emberfeletti hatalma van. Aminek a befolyása alá kerül az ember, nem az Istent tagadó ember, hanem az ember, sokszor nagyon sokszor éppen az Istent valló ember. Ne valahol kívül keressük a Sátánt a világban, hanem belül, magunkban. Sőt, hadd mondjam így: kint a világban sokkal több Krisztusi erővan, mint gondolnánk, és bent a lelkünkben sokkal több sátáni erőműködik, mint gondolnánk. A Biblia nem azt kívánja, hogy higgyünk a sátánban, hanem csak azt, hogy ne ringassuk magunkat vele szemben illúziókban. Hinni ne a sátánban higgyünk, hanem az Istenben és abban, akiben az Isten kijelentette magát számunkra, Jézusban, aki azért jött, hogy a Sátán és pokol romboló erőit legyőzze úgy, mint ahogyan ennek a gadarénus embernek az életében is tette.

Ebben a történetben mintegy karikírozva látjuk a sátáni romboló erők hatását egy emberi életben. Úgy viselkedik, mint egy tébolyult. Kárt tesz magában, a legocsmányabb helyeket keresi, kiközösíti magát a társadalomból, rátámad arra, aki az útjába akad, lealjasodik és elveszti minden erkölcsi érzékét. Pokoli passziói vannak, elhagyja a családját, feleségét, gyermekeit. Kóborol össze-vissza céltalanul. És közben iszonyúan szenved. Nem segít a törvény, az elhatározás, a rábeszélés, a kérlelés, a közvélemény. Nem lehet megfékezni semmivel.

Ha jól meggondoljuk, nem is olyan ritka jelenség ez, legfeljebb talán nem ilyen végletes formában. Nincs-e ma is olyan, hogy valaki minden komoly ok nélkül egyszerűen elfordul a családjától, pokollá teszi számára az életet? Vagy olyan, hogy kárt tesz magában, mert hatalmába kerítette valamilyen szenvedély? Vagy acsarkodik mindenkire, aki az útjában áll, belemar az emberekbe? Vagy lealjasodik, és elveszti minden erkölcsi érzékét? Vagy hiába kérlelik, fenyegetik, nem lehet megfékezni? Ma nincs ilyen? Dehogy nincs! Rengeteg!

Éppen itt látszik, milyen félelmetes, titokzatos hatalom az, amit úgy nevezünk röviden: bűn. Amit sokszor olyan könnyedén veszünk, bagatellizálunk, amivel olyan könnyelműen játszunk. Bizony, a bűn nemcsak azt jelenti, hogy egy kicsit kirúgok a hámból, egy kicsit túlteszem magam azon, ami szabad, ami tisztességes, ami jó, ami tiszta és becsületes, hanem a bűn mindig egy bizonyos megszállottság, megkötözöttség, bizonyos kiszolgáltatott állapot valamiféle lefelé húzó erőnek. Bizonyos sodortatás valamiféle ember feletti gonosz áramlat által. Kapunyitás, amelyen át romboló, sátáni erők törnek be és uralkodnak el az ember testén-lelkén, meg a környezetén. Az ember egyszerre csak azt veszi észre, hogy már nem azt teszi, amit akar, hanem amit muszáj. Hatalmába kerítette valami erő. Gondoljatok egy iszákosra, egy szexuális ösztön rabjára, a pénz szerelmesére, egy zsarnok típusú emberre. Mint egy megszállott, engedelmeskedik a benne levőrontó erőnek. Sodorja a szenvedélye, a vére, az indulata.

Néha az ilyen megkötözöttségnek a látható jelei is bevésődnek az ember arcába, eltorzul az ábrázata, kivetkőzik magából, valami fenyegetőés mégis riadt tűz lobban a szemben, máskor pedig csak a szív vergődik titokban valami szorításban, szinte démoni szorításban. Mert az ilyen mindennapos indulatok, mint a gőg, a hiúság, az irigység, a harag, a gyűlölet, mind-mind csupa megkötözöttség, a bűn megszállottsága. Ó, nagyon sok ilyen gadarénus jár ma is közöttünk, ha talán valamivel tisztességesebb formában is, mint annakidején.

És mi olyan hamar készek vagyunk az ítélettel: reménytelen eset! Nem lehet rajta segíteni. Nos, a történet éppen azt mutatja, hogy nincs reménytelen eset Jézus számára. Itt éppen arról van szó, hogy akiről már mindenki lemondott, akit mindenki elhagyott, lesajnált, megvetett, reménytelen esetnek tartott, Jézus éppen azért az emberért, azért az egyért jött át erre az egész vidékre. Jézus egészen másképpen látja a nyomorult embert, mint bárki. Jézus nem nyugszik bele abba, hogy az ember olyan, amilyen: megszállott, őrült, lealjasodott, hanem Jézus mindig meglát az ember számára egy egészen más lehetőséget, egy egészen más életet. Jézus meglátja az emberben az Isten gyermekét. És Jézusnak ez a látása teremtőlátás.

Az emberek látása, akik a másikban csak a rosszat, a megváltozhatatlant látják: a halálba taszít. A halált munkálja, hiszen abban rögzíti meg a szerencsétlen embert, hogy nincs menekvés, nincs javulás, nincs remény. Jézus pedig belelátja az emberbe a jót, a mást, a megoldást, és úgy látja bele, hogy az a jó meg is jelenik benne, életre kel, és a bűn dühöngő, szerencsétlen áldozata felszabadul, megtisztul, mássá lesz. Kijózanodik, megcsendesedik, megújul. Meggyógyul.

És az a nagyszerű, hogy ez ma is így van. Veled is, velem is, azzal is, akiről már lemondtál. Akármi a véleményed önmagadról, a másik emberről, másoknak rólad. Jézus benned is azt a valakit látja, akivé az Ő ereje által lehetsz. Benned is az Isten gyermekét látja, azt az örökkévaló értéket, akiért áldozott a keresztfán, a saját maga megváltó halálának és feltámadásának hátterében látja az életünket, belénk látja önmagát. És ezzel a teremtőlátással megjelenik az emberben az új élet. Mert ott a Golgotán hallatlan nagy dolog történt: a Sátán veresége. Ott tört meg az átok, ott történt meg az elégtételadás és a kiengesztelés. Abban a halálban minden bűnbánó ember számára a bűnbocsánat és a megújulás ereje van. És a győzelem a gonosz felett.

Jézus jelenlétében az a félelmetes hatalom, amely meggyötörte a szerencsétlen áldozatot, úgy zsugorodik össze, mint a hóember a napsugárban, úgy kotródik el, mint a megvert kutya. Akármilyen hatalom a bűn, nála is nagyobb hatalom Jézus! Most is azért van itt közöttünk az Ő igéjében, hogy téged is, engem is föloldozzon, megszabadítson, más emberré tegyen. Érezd meg, hogy a vele való együttlétben, csendes lelki beszélgetésben, imádságban kezdesz felszabadulni a nyomás alól. Oldódnak a kötelek, kitisztulnak a gondolatok és érzések. Menekül az ördög. Olyan változás történik, mint itt a történetben, hogy az emberek alig hisznek a szemüknek. Ugyanaz a személy - és mégis valaki egészen más. Ugyanaz az ember, de megtisztulva, újjáteremtve, meggyógyítva, megváltva és megszentelve.

2.) Ez a meggyógyult ember arra kéri Jézust, hogy vele maradhasson. Mintha érezné, hogy itt van biztonságban minden démonikus hatalom ellen, Jézus közelében. De Jézus elküldi: ”Eredj haza a tiéidhez!” (19b vers). Azt jelenti ez: akkor vagy igazán velem, akkor vagy a legjobban biztonságban minden sátáni befolyás ellen, ha bizonyságot teszel rólam a megváltozott életeddel ott, ahol tudják, mi voltál. Ott mutasd meg, mivé lettél, ahol a mindennapi életedet éled. Jézus éppen azzal, hogy ezt az embert egy bizonyságtevő életre küldi vissza saját környezetébe, ezzel fűzi egészen magához.
”Eredj haza a tiéidhez!” Mondjuk így: a családodhoz. Hiszen ennek az embernek családja van, gyerekei, felesége. Térjen vissza azokhoz, akiket elhagyott. Hadd legyen elsősorban annak a sokat szenvedett családnak haszna abból, hogy Isten megkönyörült az édesapán. Hadd legyen újra boldog, békés az otthon. Eredj haza! Ne üzenetet küldj, ne levélben írd meg, hogy találkoztál az élet Megmentőjével, hanem eredj személyesen. Magad légy a jó hír, a megtestesült bizonyság, a hiteles Isten-bizonyíték, Jézus élőlevele. Képzeljétek el, amint ez az ember hazaér. Minden, amit mond és cselekszik, élőhíradás az Isten hatalmáról. Az egész megújult személye kézzelfogható evangélium. Nagy az öröm. Megváltozik az egész légkör. A feleség is boldog, a gyermekek is boldogok, nem kell többé rettegni, mint régen. Minden olyan szép és jó, olyan hihetetlenül más most, mint volt. Ilyen hatalma van Jézusnak.

3.) Te is eredj haza a tieidhez! A legelsőáldása annak, hogy együtt lehetsz Jézussal, otthon áradjon szét! Otthon derüljenek fel legelőször az arcok. Engedjenek a feszültségek. Mindenekelőtt az otthonunkat, a családi körünket töltsük meg azzal a levegővel, amit imádságban, igében, Jézussal való közösségben magunkba szívtunk itt. Otthon a legnehezebb igazán megváltozott keresztyén módon élni, mert sehol sem vagyunk olyan szorosan és tartósan egymásra utalva, mint a családi körben. Itt nyílik a legtöbb alkalom arra, hogy az életet egymás számára megkönnyítsük vagy megnehezítsük. Itt éljük ki az igazi önmagunkat a leggátlástalanabbul. De ez a legfontosabb terület is, az otthon, mert a családi körben alakulnak ki a jellemek, és növekszik a jövőgeneráció.

Egyházunk, népünk élete döntőmódon függ a családi életektől. Statisztikai adatokból közismert, hogy a legtöbb bűntény szálai egy-egy széthullott családi életbe nyúlnak vissza. Az otthonunk egészségén, tisztaságán, erején áll vagy bukik az ország, az emberiség egész erkölcsi élete. Az, ami a gyerekszobákban, a konyhákban, a hálószobákban történik: döntőmódon javára vagy kárára lehet az egész közéletnek. Tehát: ”Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.” #Mk5.19.

Bizonyára tapasztalta már valaki, milyen öröm együtt imádkozni a családi körben, együtt ülni itt a gyerekeinkkel vagy szüleinkkel, együtt részesülni az úrvacsora áldásában. Hát még az milyen öröm lesz, ha majd Isten trónja előtt állva azt mondhatod: Itt vagyok, Uram, megváltva a Krisztus vére árán, de nemcsak én, hanem a gyermekeim, a hitvestársam, a szüleim, a házam népe: mindazok, akiket reám bíztál. Itt vagy most te, együtt Krisztussal, vendége vagy Neki, az Ő lakomáján, kegyelmével táplál, gyógyítgatja szívedet, tisztítja gondolataidat, megszenteli érzéseidet, talán új elhatározásokat ébreszt benned. Mindezek után pedig azt mondja: ”Eredj haza a tiéidhez, és jelents meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad!” #Mk5.19.. Igen, ez legyen az első lépése tovább egy olyan embernek, aki valóban találkozott Jézussal.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 23
Tegnapi: 119
Heti: 342
Havi: 1 840
Össz.: 503 729

Látogatottság növelés
Oldal: ÉLETVÁLTOZÁS
LÉLEK-BARÁT - © 2008 - 2024 - lelekbarat.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »