LÉLEK-BARÁT

SEMMIT SEM CSELEKEDHETÜNK AZ IGAZSÁG ELLEN, HANEM CSAK AZ IGAZSÁGÉRT

A Biblia Jeremiás könyve 18. fejezetétől fogva foglalkozik szemléletes módon is azzal a kérdéssel, hogy az ember - bárminemű döntésével - keresztezheti - e Isten szándékait, akár önmaga jellemfejlődésében, akár az élet különböző eseményeinek alakításában?

A válaszért már Jeremiás prófétát is leküldte Isten a fazekasok műhelyébe. Ott azt láthatta, hogy a gölöncsérek nagyon jól ismerik mesterségüket, az anyag is kiváló, melyet kezükbe vesztenek, ha viszont nem formálódik az ügyes mesterkéz alatt a kívánatos edény, a fazekasnak van hatalma más edényt is készíteni a saját akarata szerint. Ezt a gondolatmenetet viszi tovább Pál apostol a 2Tim.2,20-21 igéiben, amikor azt mondja, hogy a "nagy házban pedig nem csak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és cserépből valók is, és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig gyalázatra valók. Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja tisztességre való edény lesz, megszentelt és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas."

Isten tehát a jobbra való késztető szándékának nem engedelmeskedő embereket is be tudja építeni megváltási tervének hatalmas művében. Itt sem cselekszik azonban önkényesen itt sem sakkfiguraként mozgat, immár nem fehér, hanem fekete bábukat. Ha valaki eljut a megkeményedés lelki állapotáig, megrögzül abban, mint Kaintól az egyiptomi fáraón át Júdásig oly sok bibliai történet esetében láthatjuk, Isten elfordíthatja az igazság útjáról letért emberek gonosz szándékait, és így végső soron azok is az ő terveit szolgálják. Ezért azonban természetesen nem nekik jár köszönet, hanem - bibliai szakkifejezéssel - az "elforgatást" végző Istennek.

Határozott, lenyügőző mondat summázza ezt: "Mert semmit sem cselekedhetünk az igazság ellen, hanem csak az igazságért." (2Kor.13,8) Itt azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy az igazak üdvözülésére nézve is Istené a teljes dicsőség, hiszen "nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené" (tudniillik a dicsőség Róma 9,16).

A predesztinációs terv felöleli az egyes emberek milliárdnyi életútjának váltakozásait, kiterjed családok, csoportok, nemzetek, és így végső soron az egész emberiség történelmének végkifejletére. Akárhonnan közelítünk is hozzá, akármilyen mélységig vizsgálhatjuk is meg, mindenfelől a hála és a csodálat kell, hogy megszülessen lelkünkben. Így értették meg az apostolok is Jézus áldozatát, amikor hálaimát mondtak érte:

Felállottak a földnek királyai és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen, és az Ő Krisztusa ellen. Mert bizony egybegyűltek a te szent fiaid, a Jézus ellen, akit felkentél, Heródes és Poncius Pilátus, a nemzetekkel és Izrael népével, hogy véghezvigyék, amiről a te kezed és a te tanácsod előre elvégezte volt, hogy megtörténjenek. (ApCsel. 4:26-28)

Az emberek, ha a legkirívóbb rosszat viszik is véghez, csak azt teszik meg, amiről Isten előre tudott, s noha szándékával nem egyezett, de mégis megengedte, mert azt is látta előre hogyan tudja a jóra törekvők javára mindazt, amitől először talán ők is megrettentek. Isten jóváhagyása nélkül e földi világban semmi meg nem történhet. Ezért használja Dániel és Jelenések könyve nagyon gyakran az "adattak néki" kifejezetést, mely minden hívő embert biztosít, hogy a menny felügyeletével történik minden dolog az egyesek és a földi társadalmak életében.

(Reisinger János - A Biblia a predesztinációról)

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat