(Lukács 16,10)
"Csak kevesen ismerik fel, hogy milyen hatással vannak az élet kicsiny dolgai a jellem fejlődésére. Semmi sem jelentéktelen, amivel foglalkozunk. A változó körülmények, amelyekkel napról napra találkozunk, próbára teszik a becsületességünket, és alkalmassá tesznek bennünket nagyobb megbízatások elvégzésére.
A hétköznapi élet ügyeinek intézésében tanúsított elvhűségünkkel hozzászoktatjuk magunkat ahhoz, hogy a kötelességet kedvteléseink és kívánságaink fölé helyezzük. Az így fegyelemhez szokott ember nem ingadozik szélben hajladozó nádként a jó és a rossz között. Becsületesen teljesíti a kötelességét, mert arra nevelte magát, hogy hű és igaz legyen. A legkisebb dologban való becsületesség erőt ad ahhoz, hogy a nagyobb dolgokban is becsületesek legyünk.
Az egyenes jellem értékesebb Ofir aranyánál. Enélkül senki sem tölthet be felelősségteljes megbízatást. De a jellem nem örökölhető. Nem vásárolható meg. Az erkölcsi kiválóság és a magas szellemi színvonal nem a véletlen műve. A legjobb képességek is értéktelenek, ha nem fejlesztjük őket. A nemes jellem kialakítása egy élet munkája, komoly és kitartó erőfeszítések eredménye. Isten alkalmakat ad, a siker azonban azon múlik, hogyan értékeljük a lehetőséget."
(Pátriárkák és próféták, József Egyiptomban c. fejezetből)
Tiszta jellem
"Az igazakra világosság fénylik a sötétben, attól aki irgalmas, kegyelmes és igaz. Jó annak az embernek, aki könyörül és kölcsön ad, dolgait pedig igazán végzi... Semmi rossz hírtől nem fél, szíve erős, az Úrban bizakodó."
(Zsoltár 112,4–5, 7)
"József igaz jelleme beragyogta a börtön sötétségét is. Megőrizte szilárd hitét és türelmét. Hűséges szolgálatának éveiért kegyetlenséggel fizettek, de ez nem tette komorrá, bizalmatlanná. Szívében béke élt, mert lelkiismerete tiszta volt, és ügyét Istenre bízta.
Nem tépelődött saját bajain, hanem mások nyomorúságán próbált enyhíteni, elfelejtve saját bánatát. Még a börtönben is talált jó és hasznos munkát. Isten a szenvedések iskolájában készítette fel őt a nagyobb feladatokra, mivel nem utasította el a szükséges fegyelmezést.
A börtönben, látva az elnyomás és a zsarnokság következményeit, valamint a bűn kihatásait, megtanulta az igazságosság, az együttérzés és az irgalom leckéit, amelyek felkészítették a hatalom bölcs és könyörületes gyakorlására.
Az a szerep, amelyet a börtönben betöltött mindennapi becsületes életével, és a bajba jutottak, csüggedtek iránti megértésével, utat készített számára a későbbi jólét és megbecsülés felé. Minden fény, amelyet másokra sugárzunk, visszasugárzik ránk. Minden kedves, megértő szó, minden tett, ami könnyít a megterhelteken, minden jó ajándék, amelyet a rászorulóknak adunk – ha helyes indítékból történik –, áldásokban gyümölcsözik a jótevő életében."
Az a szerep, amelyet a börtönben betöltött mindennapi becsületes életével, és a bajba jutottak, csüggedtek iránti megértésével, utat készített számára a későbbi jólét és megbecsülés felé. Minden fény, amelyet másokra sugárzunk, visszasugárzik ránk. Minden kedves, megértő szó, minden tett, ami könnyít a megterhelteken, minden jó ajándék, amelyet a rászorulóknak adunk – ha helyes indítékból történik –, áldásokban gyümölcsözik a jótevő életében."
(Pátriárkák és próféták, József Egyiptomban c. fejezetből)