LÉLEK-BARÁT

Az üdvösségről – Tasi Csaba

Előszó:

Mostanában a testvérekkel sokat gondolkoztunk az üdvösségről. Sokféle tanítást hallottunk ezzel kapcsolatban, amik különböző módon befolyásolják az emberek hitét és üdvösségtudatát. Sokan azt tartják ma, hogy csupán elég egy rövid ima keretében úgymond „befogadni Jézus a szívünkbe” és megvallani Őt és máris üdvösségünk van; sőt később ezt egyáltalán nem is lehet elveszíteni. Ez valóban nagyon egyszerű és fantasztikusan jó hír, de tényleg erről szól az igazi evangélium (jó hír)? Mostanában viszont egyre többen kétségbe vonják és támadják ezt a „módszert”, hogy ez nem a Bibliával összeegyeztethető gyakorlat és nem eredményez önmagában feltétlenül üdvösséget; a bűnök mély és tartós megbánása és elhagyása nélkül. Mások (és egyre többen vannak ilyenek) mostanában a biblikus – „teljes” – megtérés szükségességét hangoztatják és figyelmeztetnek arra is, hogy a „szoros kapun” való átmenetel után a „keskeny úton kell járni” és ki kell tartani azon az életünk végéig, hogy üdvösségünk legyen. A két álláspont között láthatóan óriási különbség van és annak kockázata, hogy melyiket hisszük el, örök élet vagy örök halál. Nem mindegy tehát, hogy mire alapozzuk a hitünket, hogy békességünk lehessen az üdvösségünk felől. Ezért az Úr arra indított bennünket, hogy tanulmányozzuk az Újszövetséget és megvizsgálva minden igeverset, tisztázzuk az üdvösséggel kapcsolatosan azt az egyáltalán nem mellékes kérdést, hogy elveszíthető-e az üdvösség. A kigyűjtött igéket az írás végén ige-gyűjteményben adjuk meg. Ezek az igék formálják mindannyiunkban Isten képét, amire nagy szükségünk van, mert XXI. századi keresztényként felmerül bennünk a kérdés, hogy valóban ismerjük-e Jézust, és az egy igaz Istent? Minden szövetség („szerződés”) kétoldalú, amiben Isten már megtette a maga részét. Nem tudunk azonban alkudozni (egyezkedni) és végül megegyezni Vele, mert itt nem egyenlő felek – „szerzőzésen” alapuló megállapodásáról – van szó, hanem egy Mindenható Úr (Király) és egy alattvaló (szolga) viszonyáról, ahol az egyoldalú szövetség feltételeit egyértelműen az Úr szabta meg, a mi részünk csupán annyi, hogy az általa felkínált feltételekkel elfogadjuk és megtartjuk az Ő vére által szerzett Új-szövetséget, vagy nem vállalva a feltételeket és az egész életre szóló elkötelezettséget elutasítjuk azt. Jó tehát tisztában lenni vele, hogy mit vállalunk magunkra és tudjuk-e azt teljesíteni? ’Le kell ülnünk, és fel kell mérnünk a költségeket’. Lássunk tehát neki alaposan és ’készítsünk számvetést’ az ige alapján! Kérlek, hogy készülj fel egy alapos tanulmányozásra és ne becsüld ezt le, az örök életed függhet tőle, hogy ’valójában hogy is vannak ezek?’ Felejtsünk most el minden korábbi beidegződést és amit tanítottak nekünk, mert az ’örökkévalóságban egyedül Isten igéje az, ami megmarad.’ Ezért az üdvösség kérdést nem alapozhatjuk emberek véleményére és állásfoglalására, hanem meg kell győződni arról, alaposan utána járva annak az igéből!

Három pontban foglaltuk össze az üdvösséggel kapcsolatos igei látásunkat. Kérjük, hogy tanulmányozzátok át ezeket, és ellenőrizzétek a Bibliából ’vajon úgy vannak-e ezek’? Az írás végén lévő ige-gyűjtemény áttanulmányozása önmagában is hasznos és befolyásolhatja az üdvösséggel kapcsolatos látásunkat.

Az üdvösség elnyerése

Az üdvösséget Isten munkálja ki bennünk, Ő vonz magához bennünket, mi válaszolunk az Ő hívására és elfogadjuk Őt Urunknak és Királyunknak. A jól ismert János 1.12-ben látható egyszerű üdvösség ígéret, hogy „…akik „befogadják” Őt, azok Isten fiaivá lesznek” egyértelmű számunkra. A kérdés csupán az, hogy az Szentírás teljességében a „befogadás” pontosan mit is jelent számunkra. Az üdvösség elnyerésének folyamatát megtérésnek nevezzük.

A megtérés a következőket jelenti:

– beismerjük, hogy bűnösök vagyunk és az ítéletünk halál.
– Ezért a régi életnek, amit eddig éltünk, hátat fordítunk és
– kétségbeesésünkben Istenhez kiáltunk kegyelemért.
– A hitünket belé vetve megvalljuk, hogy nem megyünk tovább a régi úton, hanem meghalunk annak, és életünket annak a Jézusnak az uralma alá helyezzük, aki saját vérével (Önmagát feláldozva értünk) váltott meg minket, és ezért
– életünket odaszánjuk Neki, hogy
– Őbenne egy új életet nyerjünk, amit
– Őbenne akarunk élni mindörökké.

A következőknek kell megtörténnie egy igazi megtérésnél:

1. Meghallom és megértem, hogy Isten törvénye (Igéje) szerint én bűnös vagyok, vétkeztem Isten és az emberek ellen.

2. Megértem, hogy a bűneim következménye Isten jogos büntetése az örök halál – a Pokol.

3. Megértem, hogy a bűneim büntetése jogosan vonja magára Isten haragját, amit Jézus vállalt helyettem magára, és ezért nekem nem kell elkárhoznom – a Pokolra mennem.

4. Átélem Jézus szeretetét, hogy amikor még bűnös voltam Ő már akkor meghalt értem.

5. Ez arra ösztönöz engem, hogy haljak meg én is egyszer és mindenkorra az „óemberi” (testi) életnek, hátat fordítva a világi életmódomnak, ellene állva a bűnnek. (Megváltozik a gondolkodásom és a cselekedetem)

6. A bűneimet megvallva megyek teljes átéléssel Jézushoz, könyörgök, hogy irgalmazzon és mentsen meg engem és legyen az életem valódi Ura, Aki innentől fogva rendelkezik velem.

A Szentírás ezt nevezi megtérésnek. Sajnos az utóbbi időben eléggé elterjedt egy olyan gyakorlat, ami az embereknek a „megtérés” címszó alatt egy gyors és könnyű megoldást ajánl, hogy minél nagyobb számban kerüljenek be emberek a hívők táborába, és elhitetik velük, hogy üdvösségük van, amit már senki sem vehet el tőlük. Az emberekkel – sokszor valódi bűnbánat és megtérés nélkül – elmondatnak egy rövid „megtérési” imát és elhitetik velük, hogy nekik máris üdvösségük van, megtértek. Egyáltalán nem szembesültek Isten igazságával, mi szerint ők bűnösök és ezért Isten haragja alatt vannak és Isten halálos ítélete vár rájuk. (Jn. 3:18.) És bár eljárnak vasárnap a hívők közé, de életük továbbra is világias marad, sok tekintetben nem különböznek a világiaktól, mert nem is szakítottak a világi dolgokkal. Ezek az emberek – az ige szerint – még mindig a „széles úton” járnak, vagy kétfelé sántikálnak és el vannak hitetve, hogy egy ima miatt már valóban üdvösségük van. Senki nem mondta el nekik, hogy mi az igazi evangélium és az mit vár el tőlük. Az igazi evangélium az életünk teljes átadását és a bűnök teljes elhagyását követeli részünkről. Aki nem ismerte fel, hogy ő bűnös és hogy Jézus mekkora árat fizetett érte, az nem lesz örökre hálás az Úrnak, aki megmentette Őt a halálból és ezért valójában az Urat sem fogja tudni kitartóan követni, ezért életében továbbra is tartósan megtűri a bűnös dolgokat. Az Úr pedig bűnt és ünneplést nem tűr meg együtt! (Ézs. 1,13) Tehát ez az ember elmehet ugyan vasárnap a gyülekezetbe és dicsérheti Istent, de az nem lesz kedves Isten előtt, és ha a bűneit elhagyva egyszer sem tér meg igazán, és továbbra is test szerint (óemberi kívánságok szerint) él, akkor Isten igéje szerint, Ő nem a Krisztusé. (Róma 8:8-9.) Hiába mondta el a szájával a „megtérők imáját”, mivel az élete Krisztus által nem változott semmit, továbbra is bűnös marad és Isten továbbra is így tekint rá, mindaddig míg meg nem érti, mit is jelent a valódi megtérés. Az üdvösség elnyerésénél fontos megértenünk, hogy ez Isten természetfeletti munkája. Isten a valódi megtéréskor egy új teremtést hoz létre bennünk, az Ő saját természetével ajándékozva meg bennünket, ami képtelen bűnöket elkövetni, mert ami Istentől született az szent és feddhetetlen. (Ef. 4:24.) A valódi megtéréskor a szellemünk életre kel a halálból, és a mi szellemünknek és az Isten Szellemének nap, mint nap egységben kell lenni. Ezt jelenti a kereszténység: egy Krisztus Szelleme által folyamatosan vezetett új élet. Az üdvösség elnyerésénél egy dolgunk van csupán a hallott – igazi – evangéliumot megérteni és a felkínált kegyelmet hittel elfogadni és a szerint cselekedni folyamatosan. Vagyis, hittel elfogadva az evangélium igazságát, a gondolkozásunkat megváltoztatva úgy cselekszünk, hogy abbahagyjuk régi, bűnös életünket és elindulunk a keskeny úton, ami/aki maga Jézus.

Az üdvösség elnyerésével kapcsolatos igék:

1. Az üdvösség Isten kegyeleméből van Jézus Krisztusba vetett hit által. (Efézus 2:8)

2. Isten ajándéka, amit saját cselekedeteinkkel nem tudunk kiérdemelni, nem tudunk megdolgozni érte. (Efézus 2:9, Róma 4:4-5.)

3. A bűn zsoldja a halál, de az Isten kegyelmi ajándéka az örök élet a mi Urunk Jézus Krisztusban. (Róma 6:23)

4. Isten előre kiválasztott minket az üdvösségre az Ő kegyelméből, hogy neki engedelmeskedjünk és Jézust magasztaljuk, az Ő hatalma őriz bennünket hit által az üdvösségre. Az az akarata, hogy minden ember üdvözüljön, de nem mindenkié a hit. (1Pt. 1:2-5, Ef. 1:11-12. 1Tim. 2:4, 2Thessz. 3:2, Tit. 2:11)

5. Isten örök időkre tervezte el a mi üdvösségünket. Jézus örökre megváltott az Ő vére által. (Zsidó 7:25)

6. Jézus saját vére által váltott meg, nem a magunkéi vagyunk. (1Kor. 6.19-20.)

7. Szívvel hiszünk Jézusban és szánkkal megvalljuk, hogy Ő a mi Urunk, ekkor üdvözülünk. (Róma 10:9-10.)

8. Szakasszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől (a világtól)! – mondja Péter azoknak, akik meg akartak térni az Úrhoz.

Az ige alapján ezt kell tehát továbbra is elvárni, az üdvösség elnyeréséhez. (Apcsel. 2:40)

forrás:

https://keskenyut.wordpress.com/2012/07/11/az-udvosegrol-tasi-csaba/

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat