LÉLEK-BARÁT

Hogyan lehet szert tenni a valódi szellemiségre?

„A TESTI gondolkodás halált jelent, a szellemi gondolkodás viszont életet és békét” – fogalmazta meg Pál apostol (Róma 8:6). Szavaival rámutatott, hogy szellemi embernek lenni nem csupán személyes ízlés vagy kedv dolga, hanem valójában élet-halál kérdése. De milyen értelemben jut osztályrészéül egy szellemi embernek ’az élet és a béke’? A Biblia szerint az ilyen ember már most békének örvend önmagával és Istennel, a jövőben pedig örök életet nyer (Róma 6:23; Filippi 4:7). Nem csoda, hogy Jézus kijelentette: „Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” (Máté 5:3).

Már maga az a tény is mutatja, hogy érdeklődsz a szellemiek iránt, hogy ezt a folyóiratot olvasod – és ezt igen bölcsen teszed. Azonban nagyon eltérő nézetek léteznek arról, hogy mi a szellemiség, ezért eltűnődhetsz: Mi a valódi szellemiség? És hogyan lehet szert tenni rá?

„Krisztus gondolkodása”

Amellett, hogy Pál apostol megmutatta, milyen fontos és hasznos szellemi gondolkodásúnak lenni, sokat beszélt arról, hogy mi a valódi szellemiség. Az ókori Korintusz városában élő keresztényeknek elmagyarázta, mi a különbség a testi ember (vagyis aki a testi vágyaknak hódol) és a szellemi ember között (vagyis aki nagyra becsüli a szellemi dolgokat). Ezt írta: „Testi ember . . . nem fogadja el az Isten szellemének dolgait, mert bolondságnak tekinti azokat”. Ezenfelül azt is kifejtette, hogy a szellemi embert „Krisztus gondolkodása” jellemzi (1Korintusz 2:14–16).

Ha valakinél megvan „Krisztus gondolkodása”, az alapjában véve azt jelenti, hogy ’ugyanolyan a gondolkodásmódja, mint amilyen Krisztus Jézusé volt’ (Róma 15:5; Filippi 2:5). Más szavakkal a szellemi ember úgy gondolkodik, mint Jézus, és az ő nyomdokain jár (1Péter 2:21; 4:1). Minél jobban hasonlít valakinek a gondolkodása Krisztuséhoz, annál mélyebb a szellemisége, és annál közelebb van ahhoz, hogy elnyerje az „életet és békét” (Róma 13:14).

Hogyan ismerhetjük meg ’Krisztus gondolkodását’?

Ahhoz azonban, hogy valakiben meglegyen „Krisztus gondolkodása”, először meg kell azt ismernie. Ezért a szellemiség kifejlesztéséhez először is meg kell ismerni Jézus gondolkodásmódját. De hogyan ismerheted meg egy olyan személy gondolkodását, aki 2000 évvel ezelőtt élt a földön? Gondolj például arra, hogy miként ismerted meg az országod történelmi személyiségeit? Valószínűleg úgy, hogy olvastál róluk. Ehhez hasonlóan, ha meg akarod ismerni Krisztus gondolkodását, fontos olvasnod a Jézusról szóló írott történelmi beszámolót (János 17:3).

Jézusról négy élénk történelmi beszámoló létezik: az evangéliumok, melyeket Máté, Márk, Lukács és János írt. Ezeknek a beszámolóknak az elmélyült olvasása által megérted Jézus gondolkodásmódját, legbensőbb érzéseit és azt, hogy milyen ösztönző erő húzódik meg a tettei mögött. Ha időt szánsz rá, hogy elmélkedj a Jézusról olvasottakon, kialakul benned egy kép arról, hogy milyen személy is volt ő. Ha már Krisztus követőjének tartod is magad, ez az olvasás és elmélkedés segíteni fog, hogy ’továbbra is növekedj Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak és Megmentőnknek ki nem érdemelt kedvességében és ismeretében’ (2Péter 3:18).

Ennek fényében vizsgáljunk meg néhány evangéliumi részletet, hogy meglássuk, mi tette Jézust ennyire szellemi emberré. Majd kérdezd meg magadtól, hogy miként tudnád az általa adott példát utánozni (János 13:15).

Szellemiség és „a szellem gyümölcse”

Lukács evangéliumíró elmondta Jézusról, hogy Isten szent szelleme kitöltetett rá a megkeresztelkedésekor, és hogy ’telve volt szent szellemmel’ (Lukács 3:21, 22; 4:1). Jézus pedig a követői elméjébe véste, mennyire lényeges, hogy Isten szent szelleme, vagyis „tevékeny ereje” vezesse őket (1Mózes 1:2; Lukács 11:9–13). Miért ennyire fontos ez? Azért, mert Isten szellemének megvan az ereje ahhoz, hogy megváltoztassa egy személy gondolkodását, hogy így az Krisztuséhoz kezdjen hasonlítani (Róma 12:1, 2). A szent szellem olyan tulajdonságokat művel ki az emberekben, mint a „szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom”. Ezeket a tulajdonságokat a Biblia ’a szellem gyümölcsének’ nevezi, és a valóban szellemi beállítottságú egyéneket jellemzik (Galácia 5:22, 23). Magyarán, a szellemi gondolkodású személyeket Isten szelleme vezeti.

Jézus az egész szolgálata idején kimutatta a szellem gyümölcsét. Az olyan tulajdonságok, mint a szeretet, kedvesség és jóság különösen megmutatkoztak nála abban, ahogyan a társadalom alacsony sorú tagjaival bánt (Máté 9:36). Figyelj meg például egy esetet, amelyről János apostol számolt be. Ezt olvashatjuk: „ahogy [Jézus] ment, látott egy születése óta vak embert.” Jézus tanítványai is észrevették ezt az embert, de ők csak a bűnöst látták benne. „Ki vétkezett – kérdezték –, ez vagy a szülei . . . ?” A férfiról a szomszédai is tudtak, de ők is csak egy koldust láttak benne. „Nem ez az, aki itt szokott ülni és koldulni?” – mondogatták. Jézus azonban a segítségre szoruló embert látta a vak férfiban. Beszélt vele, és meggyógyította (János 9:1–8).

Mit tár fel ez az eset Krisztus gondolkodásáról? Először is azt, hogy Jézus nem nézte le az alacsony sorúakat, hanem gyengéd könyörülettel bánt velük. Másodszor pedig azt, hogy kezdeményező volt mások megsegítésében. Hogy érzed, te követed Jézus példáját? Úgy látod az embereket, ahogyan Jézus, megadva nekik a szükséges segítséget ahhoz, hogy jobb legyen az életük, és szebb jövő elé nézhessenek? Vagy hajlamos vagy arra, hogy kedvezz a kiemelkedő személyeknek, és lenézd azokat, akik nem ilyenek? Ha te is úgy tekintesz az emberekre, ahogyan Jézus, akkor elmondható rólad, hogy követed a példáját (Zsoltárok 72:12–14).

Szellemiség és az imáink

Az evangéliumokból kiderül, hogy Jézus gyakran imádkozott Istenhez (Márk 1:35; Lukács 5:16; 22:41). Földi szolgálata idején tudatosan időt szakított az imádkozásra. Máté tanítvány ezt írta róla: „miután elküldte a sokaságot, felment egymaga a hegyre imádkozni” (Máté 14:23). Jézus erőt merített azokból az időszakokból, amikor nyugodtan beszélgethetett égi Atyjával (Máté 26:36–44). Napjainkban a szellemi gondolkodású emberek ugyanígy keresik az alkalmakat az Istennel való beszélgetésekre, hiszen tudják, hogy ez megerősíti a Teremtővel ápolt kapcsolatukat, és segít nekik, hogy a gondolkodásuk még inkább hasonlítson Krisztuséhoz.

Jézus nemegyszer hosszasan imádkozott (János 17:1–26). Például mielőtt kiválasztott 12 férfit az apostolául, „kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát az Istenhez való imádkozással töltötte” (Lukács 6:12). Bár a szellemi gondolkodású emberek nem feltétlenül töltik az egész éjszakát imádkozással, követik Jézus példáját. Mielőtt nagyobb döntéseket hoznak az életben, elegendő időt szánnak arra, hogy Istenhez imádkozzanak, keresve a szent szellem vezetését, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek erősítik a szellemiségüket.

Ezenkívül, amikor Jézus imádkozott, mély érzések törtek fel belőle. Törekedjünk rá, hogy a mi imáink is ilyenek legyenek. Figyeld meg, mit jegyzett le Lukács arról, ahogyan Jézus imádkozott a halála előtti éjszakán: „gyötrődni kezdett, és még buzgóbban folytatta az imádkozást; és verejtéke olyan lett, mint a földre hulló vércseppek” (Lukács 22:44). Jézus ennek előtte is buzgón imádkozott, de ekkor, amikor földi életének legkegyetlenebb próbájával nézett szembe, „még buzgóbban” imádkozott, és az imája meghallgatásra talált (Héberek 5:7). A szellemi gondolkodású emberek követik Jézus példáját. Amikor különösen kegyetlen próbákkal néznek szembe, „még buzgóbban” imádkoznak Istenhez szent szellemért, vezetésért és támogatásért.

Mivel Jézus minden kétséget kizáróan rendszeresen imádkozott, nem meglepő, hogy a tanítványai utánozni akarták őt ebben. Ezért ezt kérték tőle: „Uram, taníts meg minket imádkozni” (Lukács 11:1). Ehhez hasonlóan napjainkban azok, akik értékelik a szellemi dolgokat, és szeretnék, ha Isten szent szelleme vezetné őket, követik Jézust abban, ahogyan Istenhez imádkozott. A valódi szellemiség és az imádkozás kéz a kézben jár.

Szellemiség és a jó hír prédikálása

Márk evangéliumának egyik beszámolójában azt olvashatjuk, hogy Jézus sokakat meggyógyított, és ezt késő estig tette. Másnap kora reggel, amikor egyedül imádkozott, odajöttek hozzá az apostolai, és azt mondták neki, hogy sokan keresik őt – talán azért, mert szerettek volna meggyógyulni. Jézus azonban ezt mondta nekik: „Menjünk valahova máshova, a közeli kisvárosokba, hogy ott is prédikáljak”. Majd elmagyarázta nekik, miért akar így tenni: „mert ebből a célból jöttem” (Márk 1:32–38; Lukács 4:43). Bár az emberek meggyógyítása fontos volt Jézusnak, a legfőbb küldetése az volt, hogy prédikálja Isten Királyságának jó hírét (Márk 1:14, 15).

Azokat, akikben megvan Krisztus gondolkodása, még mindig az Isten Királyságáról való tanúskodás azonosítja. Jézus ezt parancsolta mindazoknak, akik a követői szeretnének lenni: „Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket . . . , és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek” (Máté 28:19, 20). Továbbá megjövendölte: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:14). Mivel Isten Szava feltárja, hogy a prédikálómunka a szent szellem ereje által valósul meg, ha buzgón részt veszünk ebben, az azt mutatja, hogy valódi szellemiségünk van (Cselekedetek 1:8).

A Királyság-üzenet egész földre kiterjedő prédikálása milliók egységes erőfeszítését kívánja meg (János 17:20, 21). Azoknak, akik részt vesznek ebben a munkában, nemcsak szellemi gondolkodásúnak, hanem jól szervezettnek is kell lenniük az egész világon. Azonosítani tudod azt a népet, amely követi Krisztus nyomdokait, és az egész földön prédikálja a Királyság jó hírét?

Hogyan látod saját magadat?

Persze nem csupán ezek jellemzik a valóban szellemi beállítottságú egyéneket. De a szellemi ember most megvizsgált jellemzőit tekintve, hogyan látod saját magadat? Hogy ezt megítélhesd, kérdezd meg magadtól: Rendszeresen olvasom Isten Szavát, a Bibliát, és elmélyedek benne? Megmutatkozik az életemben a szellem gyümölcse? Rendszeresen imádkozom? Ahhoz a néphez akarok tartozni, amely az egész földön prédikálja az Isten Királyságáról szóló jó hírt?

Az őszinte önvizsgálat segíthet megállapítanod, hogy mennyire vagy szellemi ember. Buzdítunk, hogy most tedd meg a szükséges lépéseket, hogy „életet és békét” nyerj (Róma 8:6; Máté 7:13, 14; 2Péter 1:5–11).

forrás:

http://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/2007561

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat